Seregély természetes ellensége

A seregély természetes ellensége(i)

A seregélyek természetes ellensége a madarak közé tartozik. A seregélycsapatok jellemző reakciója ragadozómadarak felbukkanása esetén az, hogy a levegőbe emelkedik az egész csapat és gyors ütemben változtatják az alakzatokat. A csoportba verődött madarakat a ragadozók igen ritkán választják zsákmányul. A seregélyek kifejlett egyedeit főleg héják (Accipiter gentilis), karvalyok (Accipiter nisus) ejtik el, valamint sólyomfélék (Falconidae), mint például a vándorsólyom (Falco peregrinus), a kabasólyom (Falco subbuteo), valamint a vörös vércse (Falco tinnunculus). A kisebbeket, melyek jellemzően fiatal egyedek az olyan ragadozók, mint például a barna kánya (Milvus migrans), a vörös kánya (Milvus milvius) , a parlagi sas (Aquila heliaca), az egerészölyv (Buteo buteo) és a mocsári rétihéja (Circus approximans) ejtik el. Éjjeli alvóhelyükön összeverődve könnyedén elejthető zsákmányt jelentenek a kuvik (Athene noctua), az erdei fülesbagoly (Asio otus), a réti fülesbagoly (Asio flammeus), a gyöngybagoly (Tyto alba), a macskabagoly (Strix aluco) és az uhu (Bubo bubo) számára.