Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a különböző madárfajok fészkeiről találsz leírást. Milyen típusú fészkeket építenek a madarak, milyenbe költöznek. Minden, amit a madarak fészkeiről tudni akarsz.
Vörösbegy fészek A vörösbegy fészek helyét a tojó választja ki, és egyedül épít. A hím a közelben énekel, néha kíséri párját. A fészek elhelyezése nagyon különböző, és a vörösbegy nagy alkalmazkodóképességét bizonyítja. Talajmélyedésben, gyökerek alatt, erdei híd gerendáján, farakás között, a bokrokban heverő üres bádogkannában, néha mesterséges fészekodúban is költ. Ez utóbbira magyar adatok is … Olvass tovább
A tengelic fészek A tengelic tojó jól elrejtett fészkét lombos fa vagy fenyő kinyúló oldalágának villájában építi. A koronát kedveli, ritkán épít 4 méternél alacsonyabban. Úgy tűnik mintha keresnék az ember közelségét, Dél-Európában például gyakran költenek kempingekben, ahol állati ellenségektől alig kell tartaniuk. Apró mesterműnek is beillő fészkét a tojó 10-12 napig építi. Gyakran párzik … Olvass tovább
Széncinege odú A mesterséges odúk közül a „B” típusú a legszélesebb körben használt, ebbe költöznek azok a legalkalmazkodóképesebb, településeken is gyakori fajok – a széncinege, a házi veréb és a mezei veréb –, melyek kedvelik a hagyományostól eltérő és az alacsonyan elhelyezkedő fészkelőhelyeket is. A B odú jellemzői, telepítési segédlet: Odú paraméterek: 17x17x25 cm Röpnyílás: 32mm … Olvass tovább
Szarka fészek A szarka a fészeképítést már márciusban elkezdi, a költés azonban az esetek többségében csak április közepétől indul meg. Évente egyszer költ. Pótköltés esetén a költés kezdete május közepére is eltolódhat. A hím és a tojó vékony ágakból aránylag nagy, művészi fészket épít, amely fölé – a ragadozók elleni védelmül – tövises gallyakból laza … Olvass tovább
Az írás forrása „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081)” LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu Szalakóta odú A szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó 12 szalakótafaj mindegyike rendszerint másodlagos odúlakó madárfaj. Ennek megfelelően nem készítenek fészeküreget, hanem természetes odvakban vagy odúkészítő madarak – pl. harkályfélék – elhagyott fészeküregeiben költenek. Az európai szalakóta (Coracias garrulus) esetében ismert, hogy a Duna … Olvass tovább
Szajkó fészek A szajkó évente csak egyszer költ. Az időjárástól függően április második felében rakja tojásait. Sikertelen első költés esetén pótköltés lehetséges. Tölgyesekben, fenyvesekben általában 4-6, ritkábban 10-12 m magasan, a fák törzséhez közel építi fészkét. Erdőszéleken, nyíltabb területeken inkább sűrű bokrokban (pl. galagonya) 2-3 m magasan találhatjuk fészkét. Kivételesen egészen alacsonyan (0,5 m) is … Olvass tovább
Sárgarigó fészek Legkorábban május 17-én találtak teljes sárgarigó fészekalját, rendszerint azonban csak május utolsó harmadában kezd fészkeléshez. A sárgarigó költési ideje július közepéig tart. Évente egyszer költ. Pótköltése ritkán fordul elő. Mindig lombos fákon fészkel, leggyakrabban akácon, nemes nyáron, diófán, eperfán vagy fűzőn. Fészkét fakoronában a korona szélén vagy alsó részén vízszintes ágvillához szövi. A … Olvass tovább
Az őszapó fészek Az őszapó március első felében kezdi építeni fészkét, amely sokszor tönkremegy (megrongálódik) a gyakori, erős szélviharok, kései havazások és hideg esőzések miatt. Ezért új fészket építőkkel még április végén és májusban is találkozhatunk. Ezek minden esetben pótköltések. Évente csak egyszer költ, rendszerint április első vagy második felében. Ovális alakú, zacskószerű, zárt fészket … Olvass tovább
Örvös galamb fészek Az örvös galamb fészkét erdőkbe, erdőfoltokba, különböző magasságokba, néha magasabb cserjékbe, mindig ágakból rakja. Városok parkjainak magasabb fáin, sőt épületek eldugott zugába is fészket rak. A fészekalja kettő sárgásfehér tojásból áll. Évente kétszer, áprilisban és júniusban költ. A szülőpár felváltva költ, s a kotlási idő 15-17 nap. A tojás nagysága 39 x … Olvass tovább
Kuvik fészek – hol fészkel a kuvik? A kuvik elsősorban a nyílt területek madara. Jellemző élőhelyei az alföldi tanyák, istállók, juhhodályok, öreg állományú gyümölcsösök, koros fákkal tarkított legelők, szőlőhegyek, árterek csonkolt füzesei, parkok, öreg fasorok. Fészkelőhelyének megválasztásakor nem kerüli az ember közelségét. Épít a kuvik fészket? A kuvik fészket nem épít, tojásait – melyek száma … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.