Jegyei
A nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. (A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) ennek a fordítottja: fekete alapon fehéren pettyezett). A fiataloknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv vékonyabb, gyakran nem is ér el a tarkóig. Fartájéka és alsó farokfedői skarlátvörösek.
Elterjedése
A nagy fakopáncs Európában általános elterjedésű, csak Skandinávia északi területén nem költ. Ázsiában egészen Kamcsatkáig terjed fészkelőterülete. Fészkel Északnyugat-Afrikában is.
Magyarországon általánosan elterjedt.
Fészkelőhelye
A nagy fakopáncs hegy- és sík vidéken, általában erdős területeken költ, de újabban kertekben, parkokban is előfordul. A fafajtól függetlenül minden erdőben megtalálható, de előnyben részesíti azokat, ahol fenyők is vannak. Előszeretettel telepszik meg az erdővel határos gyümölcsösökben is.
A nagy fakopáncs odúlakó. Fészke a legkülönbözőbb fafajokban megtalálható. Főleg korhadt, kiszáradt fákat választ költőürege számára.
Szaporodása
A nagy fakopáncs évente egyszer költ, esetenként pótköltése is lehetséges. Török J. által 1981-1982-ben vizsgált 6 fészekben április 18-25. között rakta le az első tojásokat.
Revírjén belül a hím több odút készít (nem mindegyiket fejezi be), míg kiválasztja a legalkalmasab-bat. Többnyire minden évben új odút váj vagy egy korábban megkezdettet fejez be. Az odú földtől mért magassága 1-12 m, rendszerint 1-3 m, mélysége 20-25 cm, alja felé jellegzetesen kiöblösödik. Bejárata 45-49 mm átmérőjű. Ritkán elfoglalja a mesterséges odút is, amelynek nyílását megfelelő méretűre tágítja.
Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon.
A tojó 4-6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás a fészekalj teljessé válásakor vagy közvetlenül előtte kezdődik meg és 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A tollasodó fiókák a szűk odúban nehezen férnek el. Etetéskor az öregek nem bújnak be az odúba, hanem csak beadják az élelmet a legmagasabbra kapaszkodó fiókának. Ilyenkor a fiókák között nagy harc folyik a „legkedvezőbb helyért”. A fiókák a kikelés utáni harmadik héten válnak röpképessé.
Kirepülés után – többnyire június közepén – még két-három hétig, sokszor hosszabb ideig is együtt marad a család.
Táplálkozása
A nagy fakopáncs fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Az öreg madarak táplálékának zöme is rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág.
Különösen a téli időszakban kedvelt táplálékai a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri fel és belsejüket fogyasztja. Rájár a téli etetőkre is, és szívesen eszi a napraforgómagot. Egyes helyeken a fából készült üdülő- és hétvégi házak külső borítását táplálék keresése közben megbontja. Alkalmanként a tölgyfa-gubacsot is felbontja.
Képek
Videó a nagy fakopáncsról:
Hang a nagy fakopáncsról: