Nagy fakopáncs

Jegyei

A nagy fakopáncs, más néven tarka harkály (Dendrocopos major) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyának fesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete: a fekete bajuszsávot fekete sáv köti össze a tarkóval. Ez a fekete keret fehér sapkát zár közre, és ez megkülönbözteti minden egyéb európai harkálytól. A két látható szélső faroktolla fehér, fekete pettyekkel vagy sávokkal. (A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) ennek a fordítottja: fekete alapon fehéren pettyezett). A fiataloknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv vékonyabb, gyakran nem is ér el a tarkóig. Fartájéka és alsó farokfedői skarlátvörösek.

Elterjedése

A nagy fakopáncs Európában általános elterjedésű, csak Skandinávia északi területén nem költ. Ázsiában egészen Kamcsatkáig terjed fészkelőterülete. Fészkel Északnyugat-Afrikában is.

Magyarországon általánosan elterjedt.

Fészkelőhelye

A nagy fakopáncs hegy- és sík vidéken, általában erdős területeken költ, de újabban kertekben, parkokban is előfordul. A fafajtól függetlenül minden erdőben megtalálható, de előnyben részesíti azokat, ahol fenyők is vannak. Előszeretettel telepszik meg az erdővel határos gyümölcsösökben is.

A nagy fakopáncs odúlakó. Fészke a legkülönbözőbb fafajokban megtalálható. Főleg korhadt, kiszáradt fákat választ költőürege számára.

Szaporodása

A nagy fakopáncs évente egyszer költ, esetenként pótköltése is lehetséges. Török J. által 1981-1982-ben vizsgált 6 fészekben április 18-25. között rakta le az első tojásokat.

Revírjén belül a hím több odút készít (nem mindegyiket fejezi be), míg kiválasztja a legalkalmasab-bat. Többnyire minden évben új odút váj vagy egy korábban megkezdettet fejez be. Az odú földtől mért magassága 1-12 m, rendszerint 1-3 m, mélysége 20-25 cm, alja felé jellegzetesen kiöblösödik. Bejárata 45-49 mm átmérőjű. Ritkán elfoglalja a mesterséges odút is, amelynek nyílását megfelelő méretűre tágítja.

Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a korhadt fákon.

A tojó 4-6 tojását az odú alján levő faforgácsra rakja. A kotlás a fészekalj teljessé válásakor vagy közvetlenül előtte kezdődik meg és 14-16 napig tart. Mindkét szülő üli a tojásokat. A tollasodó fiókák a szűk odúban nehezen férnek el. Etetéskor az öregek nem bújnak be az odúba, hanem csak beadják az élelmet a legmagasabbra kapaszkodó fiókának. Ilyenkor a fiókák között nagy harc folyik a „legkedvezőbb helyért”. A fiókák a kikelés utáni harmadik héten válnak röpképessé.

Kirepülés után – többnyire június közepén – még két-három hétig, sokszor hosszabb ideig is együtt marad a család.

Táplálkozása

A nagy fakopáncs fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Az öreg madarak táplálékának zöme is rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág.

Különösen a téli időszakban kedvelt táplálékai a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri fel és belsejüket fogyasztja. Rájár a téli etetőkre is, és szívesen eszi a napraforgómagot. Egyes helyeken a fából készült üdülő- és hétvégi házak külső borítását táplálék keresése közben megbontja. Alkalmanként a tölgyfa-gubacsot is felbontja.

Képek


Videó a nagy fakopáncsról:

Hang a nagy fakopáncsról:






HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close