Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Az ölyv formák (Buteoninae) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó alcsalád.
Korábban a vágómadárfélék egyik legnagyobb és legösszetettebb alcsaládja volt, de a közelmúltban lezajlott DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy súlyosan polifiletikus és parafiletikus csoport, így sok nem és faj leválasztásra került belőle. A rétisasok és vízisasok viszonylag egységes csoportját rétisasformák (Haliaetinae) néven önálló alcsaládba sorolták, és szintén különálló alcsaládba kerültek a hárpiaformák (Harpyietinae) és a sasformák (Aquilinae) közé újonnan besorolt fajok is.
Így a korábban ide tartozó sok faj közül csak az ölyvek tágabban értelmezett csoportja maradt meg ezen alcsalád keretein belül. Továbbá kiderült, hogy az odúölyv (Geranospiza caerulescens) is inkább e alcsalád tagjának tűnik, mint a morfológiailag korábban közeli rokonnak vélt odúhéják közé.
Jegyei A pusztai ölyv (Buteo rufinus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Alakja és megjelenése egy nagy egerészölyvre emlékeztet, a legbiztosabb, röptében is jól látható bélyege a fahéjvörös faroktollak. Élőhelye A pusztai ölyv a száraz ázsiai sztyepeken az egerészölyvet helyettesíti. Elterjedése Európában Macedóniáig nyúlik, Észak-Afrikában egy alfaja … Olvass tovább
Jegyei A kígyászölyv (Circaetus gallicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A kígyászölyv 63-67 cm nagyságú. A halászsasnál nagyobb. Alulról csaknem tiszta fehér, csak a mellén és a torkán sötétebb. Közelebbről a szárny alsó oldalán apró foltokból álló mintázat látszik. Feje kerek, bagolyszerű. Nagy szeme sárga, … Olvass tovább
Egerészölyv hangja Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja. Ezt a hangot a szajkó gyakran és szívesen utánozza. Ez a „hieeh” hang többnyire költési időben, de máskor is hallható néha. Figyelmeztető kiáltása egy éles „pi”-vel kezdődik, amit egy kevésbé éles „-jee” követ. A legalább 20 napos fiókáktól is hallható. … Olvass tovább
Egerészölyv fióka Az egerészölyvnél áprilisban az ország egész területén megkezdődik a kotlás. A fészekalj általában 2-3 tojásból áll, az 1, illetve 4 tojás ritka. A tojó a tojásokat egy-két napos különbséggel rakja le. A kotlási idő átlag 33 nap. A kotlásban mindkét egerészölyv szülő részt vesz, de a tojó többet ül a tojásokon. A tojó … Olvass tovább
Jegyei A gatyás ölyv a terepen legbiztosabban a faroktő fehérségéről és a sávozás nélküli kormánytollak fekete végszalagjáról ismerhető fel. Feje lényegesen világosabb a testénél, alapszínezete azonban, éppen úgy, mint a hozzá hasonló egerészölyvnél, rendkívül változó. A pihenő madárnál az ujjakig tollas csüd is látszik (ezért „gatyás”). Gyakran szitálva les a zsákmányra. Élőhelye A gatyás ölyv … Olvass tovább
Jegyei A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen. Elterjedése A darázsölyv … Olvass tovább
Jegyei Az egerészölyv (Buteo buteo a madarak osztályának vágómadár alakúak (Accipitriformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozik. Testhossza 50-57 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres.Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Világos színű … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.