Őszapó

őszapó

Jegyei

Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal.

Törzse rövid és zömök, meglehetősen apró. Mindössze 14 cm hosszú. Igen rövid, kúpos csőre elöl kihegyesedik. Lába gyenge. Hosszú, erősen lépcsőzetes farka enyhén villás. Középhosszú szárnyában az első evezőtoll majdnem feleakkora, mint a második; a negyedik, ötödik és hatodik a leghosszabb. Az ivarok színezete hasonló, a fiataloké némileg eltér a felnőttekétől. Némelyiknek a fején fekete sáv húzódik, de van teljesen fehér is, ez teljesen független a nemtől. Előfordulhat, hogy hosszú faroktolluk el van görbülve, de ez csak a tojóknál látható. Ennek oka az odúban tartózkodás, hiszen a hosszú farktoll nem fér el, így egy kissé meghajlik.

Elterjedése

Az őszapó egész Európában és Ázsia mérsékelt övében költ. Földrészünkön csak Skandinávia északi részéről és Szardíniáról hiányzik.

Hazánkban, a fátlan területek és a nagy kiterjedésű mezőgazdaságilag művelt területek kivételével, mindenütt fészkel.

Fészkelőhelye

Az őszapó leggyakoribb fészkelőhelyei a bokros aljnövényzetű ligetes erdők, a fiatal fenyvesek és erdőtelepítések, a bokros legelők (bozótosok), az ártéri erdők és a borókások. Összefüggő, nagy kiterjedésű zárt erdők belsejében nem fészkel.

Szaporodása

Az őszapó március első felében kezdi építeni fészkét, amely sokszor tönkremegy (megrongálódik) a gyakori, erős szélviharok, kései havazások és hideg esőzések miatt. Ezért új fészket építőkkel még április végén és májusban is találkozhatunk. Ezek minden esetben pótköltések. Évente csak egyszer költ, rendszerint április első vagy második felében.

Ovális alakú, zacskószerű, zárt fészket épít, melynek felső harmadában, néha egészen a tetejénél van a bejárati nyílás. Az egész fészket mohából, zuzmóból, háncsból, pók és hernyó fonalaiból szövi. A fészek fala egészen vékony, s csak akkor válik szilárd építménnyé, amikor különböző madarak tollaival vastagon kibéleli. A bejárati nyílást teljesen lezárja néhány nagyobb, rendszerint fácánból származó toll, amelyek akkor is visszahajlanak, amikor a madarak ki-be járnak rajta. Ez valószínűleg megvédi tojásait a kora tavasszal elég gyakori hidegektől.

Az őszapó fészket a tojó és hím együtt építi, egyszerre érkeznek és távoznak, miután beépítették a hozott fészekanyagot. Varga F. a talajtól kezdődően, 18 m magasságig találta fészkeit, a vizsgált 173 fészek 70%-a azonban 1 m körüli magasságban épült. Ezek általában borókán, fiatal erdőtelepítésben, bozótosban, iszalag- és vadkomlóindák közé, a magasabban levők pedig idős fenyők kinyúló ágaira és egyéb fák ágvillái közé (ágak tövébe) épültek. A gyakori fészekkárosodás miatt többször is kísérletet tesz új fészek építésére, ha ez is tönkremegy, akkor csatlakozik más, fiókáit etető párhoz, ezért nem ritka jelenség, amikor két, sőt három pár nevel fel egy fészekalj fiókát!

Az őszapó tojásainak száma 9-11, de gyakori a 12-es fészekalj is. 12-13 napig tartó kotlását csak az utolsó tojás lerakása után kezdi meg. A fiókák 15-16 nap múlva hagyják el a fészket. A család egészen tavaszig együtt marad.

Táplálkozása

A fiókák etetésekor főleg zöld és barna színű hernyók, lepkék, apró ormányosbogarak, hártyásszárnyúak, valamint pókok képezik az őszapó fő táplálékát. Télen magvakat is fogyaszt.

Vonulása

Az őszapó állandó madár. Ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborol, gyakran cinegék is csatlakoznak csapatához.

Képek

Videó az őszapóról:

Hang az őszapóról:

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close