Egerészölyv

Jegyei

Az egerészölyv (Buteo buteo a madarak osztályának vágómadár alakúak (Accipitriformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozik.

Testhossza 50-57 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres.Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Világos színű madarak minden populációban előfordulnak, némelyikben szabályosan gyakoriak, ami igen eltérő mintázatokhoz vezet. Sokuk feje, hasa és szárnyának alsó fele fehér. A világos színváltozaton kívül létezik sötét és rőt színű változat is. A sötét színváltozat agyagszínű vagy feketésbarna. A fiatalok hasoldalán látható csíkok a begyig futhatnak, a kifejlett madarak hasi oldala keresztben csíkozott, egészen az egyszínű begyig. Az átmeneti alakokon kevésbé kifejezett a hasoldali mintázat, és a has krémszínű, vagy fehér. A begy és a farok mintázata hiányos. A világos színváltozaton az alapszín testszerte krémszín vagy fehér, és alig látszik a mintázat, még a szárny és a farok csíkozása is hiányos. Gyakran okkerbarna, vagy szürke foltok láthatók a hátukon.

Elterjedése

Európában általánosan el-terjedt, csak Skandinávia és a Brit-szigetek egyes területeiről hiányzik. Ázsiában egészen Japánig megtalálható. Magyarországon általánosan elterjedt.

Fészkelőhely

Az erdős területeken mindenütt előfordult, fő élőhelyei a középhegységi, dombvidéki erdők, de az alföldi erdőkben, folyóártereken is költ.

Középhegységeinkben főleg tölgyön, de bükkön, gyertyánon, fenyőn, akácon és nyáron is fészkelhet. Elsősorban közepes vagy idős korú állományokban költ. Nagyobb összefüggő erdőkben vagy hegyvidék peremterületein állománya sűrűbb, mint a zárt erdőkben vagy a hegységek belsejében.

Költési idő

Az időjárástól függően március végétől júliusig tart fészkelése. Az ország déli területein korábban megindul a költés, mint a hegyvidéken, és a költés kezdetét a tengerszint feletti magasság is befolyásolja. Haraszthy L. vizsgálatai szerint pl. a Pilisben 200-300 m tengerszint feletti magasságban fészkelők két héttel korábban költenek, mint a 700 m körülin fészkelők.

Fészkelés

A nászrepülés ideje február végére márciusra esik, közben építik a fészket vagy tatarozzák az előző évi fészkek egyikét. Egy-egy alkalmas fészket akár egy évtizedig is használhatnak. Minden évben tatarozzák, így az eléri az 1 m magasságot és átmérőt is. Ritkán elfoglalja más ragadozó madarak, esetleg dolmányos varjú előző évi fészkét. A fészek vékony, száraz gallyakból épül, csészéje fűszálakkal, fahánccsal bélelt, leggyakrabban a törzs mellé vagy annak közvetlen közelébe épít. A fészek föld feletti magassága általában 6-22 m között van.

Áprilisban az ország egész területén megkezdődik a kotlás. A fészekalj általában 2-3 tojásból áll, az 1, illetve 4 tojás ritka. A tojó a tojásokat egy-két napos különbséggel rakja le. A kotlási idő átlag 33 nap.

A kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó többet ül a tojásokon. A tojó a fiókák kikelése után két hétig a fészken vagy annak közelében tartózkodik. A táplálékot a hím hordja, de maga sosem etet. A harmadik héttől már a tojó is részt vesz a zsákmányszerzésben. A fiókák 45 napos koruk körül hagyják el a fészket. A köztük levő különbség miatt a kiröpülés egy hétig is elhúzódhat. Ezután még két hónapig együtt marad a család.

Táplálkozás

A mezőgazdasági területeken vagy azok közelében fészkelő vagy telelő állomány fő táplálékát ma is – egyes állításokkal ellentétben – rágcsálók képezik, azok közül is kiemelkedik a mezei pocok . A hegyvidéken a táplálék-összetétel változatosabb (főleg vakondot, erdei egeret, lábatlan gyíkot, kirepült madárfiókákat, rovarokat zsákmányol . Szívesen fogyaszt dögöt is, pl. sebzetten elhullott vagy mezőgazdasági gép által kikaszált fácánt, nyulat stb., de nagyobb állat tetemére is rájár, különösen télen. Táplálékában halak, gyíkok, békák is szerepelnek.

Vonulás

A hazai állomány gyakorlatilag állandó, télen a hegyvidékről lehúzódik a síkságra. Ilyenkor főleg a lucernatarlók környékén nagy számban (30-40 példány is) gyűlnek össze, de a csoportosulás csak addig tart, amíg megfelelő mennyiségű rágcsáló is van. Ritkán dél felé kóborolnak néhány száz kilométert. Télen állománya északi példányokkal szaporodik.

Képek

Videó az egérészölyvről


Hang az egerészölyvről


HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close