Barna rétihéja - Európa madarai

Madarak » Vágómadárfélék » Barna rétihéja

Jegyei

A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák. A hímet és a nőstényt egyaránt repülés közben úgy lehet felismerni hogy enyhe V alakban tartja a szárnyát.

Elterjedése

A barna rétihéja a Brit-szigetek és Skandinávia kivéte-lével egész Európában költ. Ázsiában fészkelőterülete a Jenyiszejig terjed.

Fészkelőhelye

A barna rétihéja hazánkban szinte kizárólag nádasban költ. Sík és dombvidéki természetes és mesterséges tavaink nádszegélyében, természetes mocsarak avas nádfoltjaiban fészkel.

Szaporodása

A barna rétihéja fészkelése április végétől júliusig tart . Évente egyszer költ.Látványos nászrepülésüket már április elején megfigyelhetjük. Ezalatt hord-ják a fészekanyagot. A hosszú nádszá-lakat csőrükben vagy lábuk közé fogva viszik. A fészek építésében mindkét szülő részt vesz. Letördelt nádszálakra hordanak össze sokszor 50 cm vastag fészket, amelynek belsejét gyékény-, káka- és nádlevéllel bélelik. A fészek átmérője elérheti az 1 m-t is.

A tojások száma 4-5, ritkán 3 vagy 6. A fiókák 31-32 nap után kelnek ki. A tojásokat több napos időközökkel rakják le, de általában már az első vagy a második után megkezdődik a kotlás, ezért a kikelő fiókák között igen nagy a méretbeli különbség. Csak a tojó kotlik, a hím hoz neki táplálékot. A fiókákat többnyire csak a tojó eteti. A hím egész nap táplálék után jár, amelyet a levegőben ad át a tojónak. A fiókák kb. 40 napos korukra vál-nak röpképessé. A kirepülés után még egy ideig táplálják és zsákmányolni tanítják őket a szülők.

Táplálkozása

A barna rétihéja táplálékát a nádas és a környező rétek felett lebegve, a területet végigpásztázva keresi. Elsősorban a talajon és a vízfelszínen mozgó rágcsálókat, illetve madárfiókákat zsákmányol. Madár-táplálékában a szárcsa-, a vízityúk- és a réteken élő énekesma-dár-fiókák száma a legnagyobb.