Fürj

fürj

Jegyei

A fürj (Coturnix coturnix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege 75-135 gramm. A hím kicsit kisebb, mint a tojó. Nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, melyről a népies pitypalaty-madár nevét is kapta. Felröppenésekor halk krak-krak hangot is hallat.

Elterjedése

A fürj magas észak, Dél- és Délkelet-Ázsia kivételével egész Eurázsiában, továbbá Északnyugat- és Dél-Afrikában honos.

Fészkelőhelye

A fürj a nyílt mezőgazdasági területek jellegzetes madara. Elsősorban a szárazabb talajú réteken, kaszálókon, gabona- és lucernaföldeken a sűrű növényzetben költ, de megtelepszik magas füvű láp- és mocsárréteken is. A gyér növényzetű és vizes területeket nem kedveli.

Szaporodása

A fürjnek rendszerint két költése van; az első május végén, június elején, a második júliusban. Fészekaljai a különböző környezeti hatások (kikaszálás, állati kártevések, szélsőséges időjárási körülmények stb.) miatt gyakran elpusztulnak. Ilyenkor pótköltésbe kezd. Ezzel magyarázható, hogy május vége és július vége között tulajdonképpen bármikor találhatunk tojásos fészekaljat, sőt megkésett költéseivel augusztusban, de néha még szeptemberben is találkozhatunk.

Tojásait földbe kapart és száraz fűszálakkal bélelt mélyedésbe rakja. A fürj rendszerint 9-13 tojást rak, de ennél esetenként 2-3 tojással kisebb, illetőleg nagyobb is lehet a fészekalja. Előfordul 16-nál nagyobb tojásszám is, ez azonban csaknem minden esetben két tojótól származik.

Csak a tojó kotlik; a kotlás ideje 18 nap. A kikelt fiókák néhány óráig még a fészekben maradnak, utána elhagyják azt. A kakas nem törődik a csibékkel, azokat kizárólag a tojó őrzi, vezetgeti és tanítja a táplálék keresésére. Rossz idő esetén szárnyai alá veszi és melegí-ti a fiókákat, amelyek kb. 19 napos korukra tudnak repülni, de csak 5-6 hetes korukra fejlődnek ki teljesen.

Táplálkozása

A fürj főként különböző gyomnövények (fakó muhar, zöld muhar, tartóvirág, fehér libatop, vadrezeda, porcsin keserűfű, kisebb részben boglárka, kutyatej, szulák, útifű és különböző keresztesvirágúak) magvaival táplálkozik. A gabonafélék közül – az aratás utáni időben, mint kipergett magokat – búza- és árpamagokat is fogyaszt. A tavaszi és a nyár eleji időszakban, amikor még kevés a gyommag, a táplálék jelentős hányadát rovarok teszik ki (leggyakrabban bogarak, poloskák, és hártyásszárnyúak, kisebb részben egyenesszárnyúak és legyek.

A fiatal fürjek – fejlődésük kezdeti szakaszában – csak állati táplálékon élnek (apró rovarok, rovarlárvák, férgek stb.).

Vonulása

A fürj költöző madár. A telet Dél-Eu-rópában, illetve részben Észak-Afri-kában tölti. A hazai fürjek túlnyomó többsége – 50 gyűrűzési adat szerint – Olaszország felé vonul, és tavasszal is ugyanebből az irányból érkezik vissza. Egy-egy példány került kézre Máltán, Görögországban (egyetlen DK-i irányú vonulási adat) és augusztusi kóborlás során Ausztriában is.

Tavasszal április végén, májusban érkezik, és legnagyobb számban szep-tember első felében vonul el. Az őszi vonulás már augusztusban megkezdődik, és néha még októberben is tart, egyes példányok át is telelhetnek. Vonulási időben esetenként kertekben is hallani hangját, sőt e helyeken költését is megfigyelték

Képek

Videó a fürjről

Hang a fürjről

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close