Az év madara 2014 a túzok

Az év madara 2014, a túzok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) – 1986 után ismét – az év madarának a túzokot (Otis tarda) választotta. Az elmúlt évektől eltérően, amikor is a “közönség” szavazott arra, hogy melyik madár legyen az év madara, most az MME úgy döntött, hogy mivel idén az egyesület megalakulásának 40. évét ünnepli, ezért a túzok, – mely a MME címermadara – érdemli ki az év madara címet. Írásomban e madarat mutatom be, rendhagyó módon, most a blogban, később majd ez a faj a szárazföldi madarak csoportjában, a darualakúak (Gruiformes) rendjében lesz megtalálható.

Jegyei

A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó túzok Otis nem egyetlen faja. Magyarország hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1986-ban „Az év madarává” választotta. A legsúlyosabb madárfaj Európában, a kakas testtömege akár 16 kg is lehet, a tyúk kb. 4 kg. Pulyka nagyságú, vízszintes tartású madár. Amikor nekifutás után a levegőbe emelkedik, szárnyán feltűnik a nagy fehér folt. Röpte a ludakéra emlékeztet. Az öreg kakasokat a foszlott dísztollakból álló bajusz jellemzi, ami csak a hatodik életévükre fejlődik ki teljesen. A túzok gyakorlatilag néma. Európa egyik legfélénkebb madara közé tartozik, a közeledő ember elől már 400-500 méterről menekül, a traktorokat is csak 250 méterre várja be.

Élőhelye

A túzok élőhelye a tágas sztyep, kultúrsztyep. A túzok számára a hajdani földművelés kedvező, és a madár Közép-Európában sokfelé gyakorinak számított. A mezőgazdasűgi gépesítést követően állománya mindenütt és folyamatosan fogy. Az ausztriai Seewinkelbe (Hanság) a repcetermesztés megkezdését követően az 1920-as évek táján Magyarország felől vándorolt be. A repce jelenti fő táplálékát. Hazánkban a túzokok száma szintén nagyon megfogyatkozott, jelenleg körülbelül 1500 példánya él.

Szaporodása

A túzokkakasok áprilisban a korábbi megszokott dürgőhelyükre vonulnak, és ott némán, szárnyaikat kifordítva, és ezáltal sok fehér tollat mutogatva dürögnek, a leghatásosabban a kora reggeli és alkonyati órákban. A messziről is látható, vakító fehér szín csalogatja oda a tyúkokat, majd a párosodás után, ismét eltávolodnak. A fészekként szolgáló sekély gödröt jóval távolabb kaparják ki.. A költések többnyire május eldő felében kezdődnek meg,a kotlási idő 21-26 nap, vagyis rövidebb mint a házi tyúké, amely 28-30 napig ül a tojásokon. A túzok fészekalja 2-3 tojásból áll. A tyúk többnyire reggel, déltájban és este hagyja el 15-60 percre a fészket. Ezután megforgatja a tojásokat és tovább kotlik. A csibék nyomban futnak, egyébként eleinte nagyon ügyetlenek. A tyúk az első két héten a rovartáplálékot eléjül tartva eteti őket. Öthetes korukban már repülnek a kis túzokok, ősszel a kakasok és a tyúkok külön csapatokba verődnek.

Tápláléka

A túzok tápláléka fűfélék, mindenfelé mag, emelett rovar, apró rágcsáló(egér), madártojás, férgek, tojás. Télen a víz helyett havat fogyasztanak. Téli táplálékukban nagyon fontos a repce és a takarmánykáposzta, melyekkel a csapatokat helyhez lehet kötni.

Védettsége

A túzok fokozottan védett madárfaj. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) túzokvédő csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfélék (Otidae)közé sorolta a reznekkel együtt, ami egy másik túzokféle, ami még a múlt században költött hazánkban.
A túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, eszmei értéke egymillió forint. A populáció csakis aktív módszerekkel őrizhető meg. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken szakemberek irányítják a területek kezelését, gyepesítését, lucerna- és repcetelepítést, valamint az egyéb munkákat. Az 1975-ben alapított dévaványai túzokrezervátumban a túzokfiókákat mesterségesen nevelik. A természetes élőhelyükön meg nem védhető fészekaljakat megmentik, a csibéket felnevelik, és visszajuttatják a természetbe.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban 80 kilométer hosszan föld alá helyezték az elektromos vezetékeket, más vezetékekre pedig Firefly-t, azaz „szentjánosbogár” nevű, fluoreszkáló eszközöket szereltek. A túzok ugyanis nagy testéhez kpest igen gyorsan repül (elérheti a 60 km/órát is), a vezetékek pedig pont a szokott repülő magasságában húzódnak. A rosszul navigáló madár számára az ütközés a legtöbb esetben csonkolásossal és halállal jár. Erre akkor figyeltek fel, amikor 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét két, rendkívül ritka, ugyanabból a fészekből származó albínó túzok. A „szentjánosbogarakból” azonban csak a legveszélyesebb pontokra jut.

Képek


Videó a túzokról (a spektrum tv-ről):

Hang a túzokról:

“Az év madara 2014 a túzok” bejegyzéshez 2 hozzászólás

    • Köszönöm Erika. Még az idén tervezek róla pár cikket, biztos lesznek programok is a túzokkal kapcsolatban az MME-nél. Megnézem az Ön honlapját is.
      Üdv:
      Árpád

Szólj hozzá!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close