Héja

Jegyei

A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.

Elterjedése

A héja elterjedési területe nagy, Észak-Amerikától – Eurázsián keresztül – Japánig terjed. Európában Írország kivételével mindenütt megtalálható. Afrikában az Atlasz hegységben költ.

Hazánk hegy- és dombvidékein általánosan elterjedt. Az Alföldön csak ott telepszik meg, ahol fészkelésre alkalmas erdők vannak.

Fészkelése

A héja elsősorban hegyvidéki vagy nagy kiterjedésű erdőkben költ, szeret azonban nyiladékok, erdei utak mellé fészkelni. Az Alföldön a kisebb erdőfoltokban – főleg fenyvesekben – is megtelepszik. A lombszint alatt költ. Egyaránt fészkel a hegyvidéki bükkös, tölgyes erdőkben, illetve a sűrű fenyvesekben vagy az árterek ültetett nyárasaiban, de a bükkösöket és a fenyveseket határozottan előnyben részesíti.

Szaporodása

Március végétől júniusig tart fészkelése. Az ország déli részén hetekkel előbb megindul a költés, mint a hegyvidéken.

A héja elsősorban saját maga építette fészekben költ. Ritkán elfoglalja más fajok előző évi fészkét is. A fészek építésében mindkét szülő részt vesz. Egy párnak gyakran több váltófészke is van. Az évek óta használt fészek magassága és szélessége meghaladja az 1 m-t. Tojásainak száma 2-5, de többnyire 3-4. Mindkét madár, de elsősorban a tojó kotlik. A kotlási idő 35-38 nap. A fiókákat kikelésük után 14 napig őrzi a tojó a fészken vagy annak közelében maradva. A hím hordja a táplálékot, amelyet a fészek közelében ad át a tojónak. Később már mindkét szülő zsákmányol, és a hím is visz táplálékot a fészekhez. A fiókák 38-40 napos korukban hagyják el a fészket.

Táplálkozása

Hazai ragadozó madaraink közül egynek sem ilyen változatos a tápláléka, mint a héjának. Az apró rágcsálóktól a vele azonos nagyságú ragadozókig mindent elfog. Elsősorban galambok, gerlék, rigók, seregély, fogoly, fácán, hörcsög, ürge, üregi és mezei nyúl, menyét, görény szerepelnek táplálékában. Alkalmanként elfog-ja az erdei fülesbaglyot, sőt darázsölyv és barna rétihéja zsákmányul ejtéséről is tudunk. Tisza menti megfigyelések szerint zsákmányának 87%-a madár (főleg csóka) és 13%-a emlős (főleg ürge) volt. Napjainkban legfontosabb táplálékát a tarlóra kijáró galambok képezik.

Képek


Videó a héjáról

Hang a héjáról



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close