Erdei fülesbagoly

erdei fülesbagoly

Jegyei

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.

Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.

Elterjedése

Az erdei fülesbagoly Eurázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában költ. Földrészünk legészakibb területén nem fészkel.

Hazánkban a sík és dombvidéken általánosan elterjedt, gyakori bagolyfaj.

Fészkelőhelye

Kisebb-nagyobb erdőkben, folyóártereken, parkokban költ. Kedveli az elegyes állományú, tűlevelűekkel vegyes erdőket, az Alföldön az ezüstfa-sűrűségeket.

Szaporodása

A tojásrakás fő ideje március-április, a májusi fészekaljak már pótköltések. Évente csak egyszer költ, de táplálékban szegény években költése elmaradhat. (Egyes párok valószínűleg kétszer is költenek.)

Az erdei fülesbaglyok többnyire február második felében jelennek meg a költőhelyen. Fészket nem építenek, többnyire szarkák, varjak vagy ragadozók gallyfészkeit foglalják el, de Schmidt E. a Tisza árterében talált erdeifülesbagoly-tojáso-kat öreg fűz kikorhadt üregében is. A párzási időben hallatják jellegzetes huhogásukat.

A tojó kétnapos időközönként rakja le többnyire 4-5 (ritkán 3-7) tojását. Pocokjárásos években a tojások száma rendszerint nagyobb. A tojó kotlik, a táplálékot a hím hordja számára. A kotlás az első tojás lerakása után kezdődik, a fiókák 27-28 nap alatt kelnek ki. A táplálékot a hím hordja, de a tojó aprózza fel és eteti a fiókákat. Háromhetes korukban, még röpképességük elérése előtt, elhagyják a fészket, és a szomszédos ágakon üldögélnek. Sűrű erdőben ágról ágra ugrálva már a kezdeti időben 15-20 m-nyire eltávolodhatnak a fészektől. Közben néha lepottyannak a földre, ahonnan igyekeznek visszajutni az ágak közé. 33-35 napos korukban tudnak repülni.

Táplálkozása

Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókat fogyaszt, bár helyenként madárzsákmánya is jelentős lehet. Magyarországi köpetekben a kisemlősök megoszlása a következő volt: 67,4% mezei pocok (14 529 db), 17,5% erdeiegér-fajcsoport (3771 db), 8,8% házi egér (1897 db).

A különböző országrészek között az egyes zsákmányállatfajok arányában néha jelentős eltérések lehetnek, így például a Dunántúlt, az Alföldet és Észak-északkelet-Magyarországot öszszehasonlítva a különböző kisemlősök megoszlása a köpetekben a következő: mezei pocok: 65,7%-53,9%-85,6%; erdei egér: 15,3%-19,9%-9,1%; a házi egéré pedig: 3,3%-12,6%-2,4% (7258-17 343-5413 zsákmányállat). A táplálék minőségi összetétele erősen függ az egyes fajok túlszaporodásától.

A magyarországi köpetekből 26 madárfajt sikerült meghatározni (1998 pd.), köztük 10%-on felüli értékkel a házi veréb (34,5%), a mezei veréb és az erdei pinty-fenyőpinty csoport szerepelt Különleges esetekben rendszeresen zsákmányolhat a nád között alvó apró madarakat.

Képek


Videó az erdei fülesbagolyról

Hang az erdei fülesbagolyról

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!







HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close