Jegyei
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.
Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Elterjedése
Az erdei fülesbagoly Eurázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában költ. Földrészünk legészakibb területén nem fészkel.
Hazánkban a sík és dombvidéken általánosan elterjedt, gyakori bagolyfaj.
Fészkelőhelye
Kisebb-nagyobb erdőkben, folyóártereken, parkokban költ. Kedveli az elegyes állományú, tűlevelűekkel vegyes erdőket, az Alföldön az ezüstfa-sűrűségeket.
Szaporodása
A tojásrakás fő ideje március-április, a májusi fészekaljak már pótköltések. Évente csak egyszer költ, de táplálékban szegény években költése elmaradhat. (Egyes párok valószínűleg kétszer is költenek.)
Az erdei fülesbaglyok többnyire február második felében jelennek meg a költőhelyen. Fészket nem építenek, többnyire szarkák, varjak vagy ragadozók gallyfészkeit foglalják el, de Schmidt E. a Tisza árterében talált erdeifülesbagoly-tojáso-kat öreg fűz kikorhadt üregében is. A párzási időben hallatják jellegzetes huhogásukat.
A tojó kétnapos időközönként rakja le többnyire 4-5 (ritkán 3-7) tojását. Pocokjárásos években a tojások száma rendszerint nagyobb. A tojó kotlik, a táplálékot a hím hordja számára. A kotlás az első tojás lerakása után kezdődik, a fiókák 27-28 nap alatt kelnek ki. A táplálékot a hím hordja, de a tojó aprózza fel és eteti a fiókákat. Háromhetes korukban, még röpképességük elérése előtt, elhagyják a fészket, és a szomszédos ágakon üldögélnek. Sűrű erdőben ágról ágra ugrálva már a kezdeti időben 15-20 m-nyire eltávolodhatnak a fészektől. Közben néha lepottyannak a földre, ahonnan igyekeznek visszajutni az ágak közé. 33-35 napos korukban tudnak repülni.
Táplálkozása
Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókat fogyaszt, bár helyenként madárzsákmánya is jelentős lehet. Magyarországi köpetekben a kisemlősök megoszlása a következő volt: 67,4% mezei pocok (14 529 db), 17,5% erdeiegér-fajcsoport (3771 db), 8,8% házi egér (1897 db).
A különböző országrészek között az egyes zsákmányállatfajok arányában néha jelentős eltérések lehetnek, így például a Dunántúlt, az Alföldet és Észak-északkelet-Magyarországot öszszehasonlítva a különböző kisemlősök megoszlása a köpetekben a következő: mezei pocok: 65,7%-53,9%-85,6%; erdei egér: 15,3%-19,9%-9,1%; a házi egéré pedig: 3,3%-12,6%-2,4% (7258-17 343-5413 zsákmányállat). A táplálék minőségi összetétele erősen függ az egyes fajok túlszaporodásától.
A magyarországi köpetekből 26 madárfajt sikerült meghatározni (1998 pd.), köztük 10%-on felüli értékkel a házi veréb (34,5%), a mezei veréb és az erdei pinty-fenyőpinty csoport szerepelt Különleges esetekben rendszeresen zsákmányolhat a nád között alvó apró madarakat.
Képek
Videó az erdei fülesbagolyról
Hang az erdei fülesbagolyról