Karvaly

Jegyei

A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A felnőtt hím karvalyok testének felső része kékesszürke színű, és testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített. A nőstények és a fiókák barna színezetű felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek. A nőstények több mint 25 százalékkal nagyobbak a hímeknél, amely az egyik legnagyobb különbség a nemek közt a madarakat tekintve.

Elterjedése

A karvaly magas észak és Anglia egyes területeinek kivételével egész Európában és Észak-Afrika keleti részein költ. Ázsiában a Jenyiszejig terjed.

Fészkelőhelye

Hazánkban a karvaly elsősorban a telepített fenyvesekben költ. Nem kedveli az összefüggő erdőségeket. Főleg az alföldi erdőkben fészkel, ahol a számára alkalmas vadászterületek – bokrosokkal, fasorokkal tarkított nyílt területek – is megtalálhatók.

Szaporodása

Magyarországon májustól július végéig tart fészkelése. Évente egyszer költ, de a fészekalj esetleges korai pusztulása esetén valószínűleg pótköltése is előfordul.

A karvaly saját maga építi fészkét a környezetében található fák vékony száraz gallyaiból. A belső csészét finomabb anyagokkal béleli. A fészekanyagot a hím hordja és a tojó építi be. A fészek nálunk általában 6-10 m magasságban található a törzs közelében, legtöbbször sűrű elágazásban.

A fészekalj általában 4-6 tojásból áll, ritkán azonban lehet több vagy kevesebb tojás is. A tojó a 2. vagy a 3. tojás lerakása után kezdi meg a kotlást, ami általában 35 napig tart.

A fiókák kikelése után a tojó a fészeknél marad, őrzi őket, a hím hordja a táplálékot. A tojó a későbbiekben is a fészek mellett vagy a közvetlen közelben tartózkodik. A hím a zsákmányt mindig megkopasztva hozza. A tojó apró falatokkal eteti fiókáit, gyakran még a tollasodókat is. A fiókák négy-hetes korukban hagyják el a fészket, kirepülés után a szülők vadászni tanítják őket.

Táplálkozása

A karvaly szinte kizárólag apró madarakkal táplálkozik, melyeket röptében fog el. Leggyakoribb zsákmánya a házi és a mezei veréb, a citromsármány és más pintyfélék, illetve egyéb énekes madarak. A tojó – nagyobb testméretei miatt – rigó nagyságú madarak elfogására is képes.

Vonulása

A hazai állomány valószínűleg állandó. Télen a karvaly létszámát jelentősen növelik az északról érkező példányok.

Képek

Videó a karvalyról


Hang a karvalyról



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close