Karvaly - Európa madarai - Ragadozó madarak

Jegyei

A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A felnőtt hím karvalyok testének felső része kékesszürke színű, és testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített. A nőstények és a fiókák barna színezetű felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek. A nőstények több mint 25 százalékkal nagyobbak a hímeknél, amely az egyik legnagyobb különbség a nemek közt a madarakat tekintve. A karvaly a költési időszakon kívül általában csendes. A karvaly hangja főleg gyors, csattogó vagy nevető “kevkevkevkevkev…”, kis különbségekkel ugyanezt használja, ha hív, udvarol vagy riaszt. A nőstény élelmet kérő hangja vékony, panaszos “píí-ih”.

Elterjedése

A karvaly magas észak és Anglia egyes területeinek kivételével egész Európában és Észak-Afrika keleti részein költ. Ázsiában a Jenyiszejig terjed.

Fészkelőhelye

Hazánkban a karvaly elsősorban a telepített fenyvesekben költ. Nem kedveli az összefüggő erdőségeket. Főleg az alföldi erdőkben fészkel, ahol a számára alkalmas vadászterületek – bokrosokkal, fasorokkal tarkított nyílt területek – is megtalálhatók.

Szaporodása

Magyarországon májustól július végéig tart fészkelése. Évente egyszer költ, de a fészekalj esetleges korai pusztulása esetén valószínűleg pótköltése is előfordul.

A karvaly saját maga építi fészkét a környezetében található fák vékony száraz gallyaiból. A belső csészét finomabb anyagokkal béleli. A fészekanyagot a hím hordja és a tojó építi be. A fészek nálunk általában 6-10 m magasságban található a törzs közelében, legtöbbször sűrű elágazásban.

A fészekalj általában 4-6 tojásból áll, ritkán azonban lehet több vagy kevesebb tojás is. A tojó a 2. vagy a 3. tojás lerakása után kezdi meg a kotlást, ami általában 35 napig tart.

A fiókák kikelése után a tojó a fészeknél marad, őrzi őket, a hím hordja a táplálékot. A tojó a későbbiekben is a fészek mellett vagy a közvetlen közelben tartózkodik. A hím a zsákmányt mindig megkopasztva hozza. A tojó apró falatokkal eteti fiókáit, gyakran még a tollasodókat is. A fiókák négy-hetes korukban hagyják el a fészket, kirepülés után a szülők vadászni tanítják őket.

Táplálkozása

A karvaly szinte kizárólag apró madarakkal táplálkozik, melyeket röptében fog el. Leggyakoribb zsákmánya a házi és a mezei veréb, a citromsármány és más pintyfélék, illetve egyéb énekes madarak. A tojó – nagyobb testméretei miatt – rigó nagyságú madarak elfogására is képes.