Miért énekel a fülemüle?

Fülemüle

Miért énekel a fülemüle? A fülemüle a rigófélék családjába tartozik. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek, és azonnal territóriumfoglalásba kezdenek. Vagyis miért énekel a fülemüle? Énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani. Az éneklés május első felében éri el csúcspontját, utána már a fiókák … Olvass tovább

Fülemüle hangja

Nagy fülemüle

A fülemüle hangja A fülemüle hívóhangja kissé emelkedő , hangos “fity” fütty és mély kerregés “kerrr”. Éneke hangos, dallamos, igen változatos, viszonylag rövid (2-4 mp-es) strófákkal, közben gyakran ugyanolyan rövid szünetekkel. Csattogásába trillákat és tiszta füttyöket is sző. Fontos ismertetője, hogy legtöbbször emelkedő füttysorral kezdődik “tyú tyú tyú tyü tyü tyí tyí”. A fülemüle hangját … Olvass tovább

Fenyőrigó hangja

fenyőrigó hangja

A fenyőrigó hangja A fenyőrigó vonuló madarak vékony “tyí” és jellegzetes “sak-sak-sak” hangokat adnak ki. A varjakat dühös kiáltásokkal szidják. A fenyőrigó éneke A fenyőrigó éneke egyszerű, néhány csivitelő hangból áll, kivehető struktúra nélkül, rövid szünetekkel. Nászrepülés közben hosszabban “lelkesebben”, gyorsabban énekel.

Fekete rigó hangja

Fekete rigó

Fekete rigó hangja A fekete rigó repertoárja igen gazdag. Gyakran hallani mély “pak” hangját. A fekete rigó hangja vonuláskor halk, finoman gyöngyöző “szrrri” (a fakuszénál csengőbb és “lazábban” pergő) hangot is ad. Izgatottságát nagyon finom, vörösbegyszerű, magas “cíí” vagy kemény csattogó “csakk-akk-akk-akk…” hanggal jelzi. Amikor pl. macskát vagy baglyot szid vagy esti elülés előtt fémes … Olvass tovább

Sarlósfecske hangja

sarlósfecske

A sarlósfecske hangja A sarlósfecske hangja változó, éles, monoton sivítás: “szríír”, a végén néha ereszkedő (v. emelkedő). Nyári estéken a szorosan együtt húzó csapatok jellegzetes, sivító kórusban szólnak. Íme a sarlósfecske hangja

Barna rétihéja hangja

barna rétihéja

Barna rétihéja hangja A tojó vékony, csipogó “psí-í” füttyét többször ismétli, amikor táplálékot kap a hímtől. Riasztása gyors “kvek-ek-eke-ek-ek”. Nászrepüléskor panaszos “véj-e” orrhangját kétszer ismétli két mp-es szünettel, tónusa bíbic riasztására hasonlít. Íme a barna rétihéja hangja: Még több érdekesség, leírás, fotók, videó a barna rétihéjáról: Barna rétihéja

Erdei szalonka hangja

erdei szalonka

Az erdei szalonka hangja A nászrepülő erdei szalonka hím 3-4 korrogó, morgó hang után egy rövid, magas pisszegő hangot hallatt “kvar kvar kvar kvar pszivit!” Ez akár 300 méterre is elhallatszik. Amikor a rivális hímmel találkozik a levegőben, “plip pisszp pszi-pli…” hangokat hallatva üldőzőbe veszi. Íme az erdei szalonka hangja: Még több érdekesség, leírás, fotó, … Olvass tovább

Erdei pinty éneke

erdei pinty

Az erdei pinty éneke Az erdei pinty éneke nagyon jellegzetes, egyenletes hangzású és fáradhatatlan ismételgetett, élénk, hangos, szinte kereplő strófa, melyet 3-4 gyors egymásutánban megismételt éles hang vezet be, ez hasonló, de mélyebb hangokra vált, majd eleven tirádába csap: “zitt-zitt-zitt-zitt-szett-szett-csatt-csiterída” Egyes példényok nagy fakopáncsra emlékeztető “kikk” szótaggal fejezik be a produkciót. Íme az erdei pinty … Olvass tovább

Az erdei pinty hangja

erdei pinty

Erdei pinty hangja Az erdei pinty hangja erőteljes és gyakori éneke miatt az erdők és parkok leggyakrabban hallható madarává teszik. Hívóhangjai is jellegzetesek. Az ülő madár lelkes, éles “pink!” hangot ad (csak a széncinege “ping” hangjával téveszthető össze), röptében jellegtelenebb “japp” hangon szól, melyet a vonulú csapat folyamatosan hallatt röptében. É-Európában gyakran felhangzik egy erőteljes, … Olvass tovább

Réti fülesbagoly hangja

Réti fülesbagoly

A réti fülesbagoly hangja A hím érdes, vészjósló “cséé-éh” hangon szól (eleségkéréskor nyújtottabb “csééé-op”). Riasztása nyers “csef-csef-csef”. Röptében (gyakran magasból) hallatott nászhangja mély, tompa, 6-20 tagú, gyors huhogás “uh-uh-uh-uh-uh…”, amely kb. 1 km-re hallatszik el.  Nászrepülés közben szárnyaival tapsol is. A fiókák a hímhez hasonlóa, de sziszegőbb hangon kérnek. Íme a réti fülesbagoly hangja További … Olvass tovább

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close