Barna rétihéja hangja

barna rétihéja

Barna rétihéja hangja A tojó vékony, csipogó “psí-í” füttyét többször ismétli, amikor táplálékot kap a hímtől. Riasztása gyors “kvek-ek-eke-ek-ek”. Nászrepüléskor panaszos “véj-e” orrhangját kétszer ismétli két mp-es szünettel, tónusa bíbic riasztására hasonlít. Íme a barna rétihéja hangja: Még több érdekesség, leírás, fotók, videó a barna rétihéjáról: Barna rétihéja

Erdei szalonka hangja

erdei szalonka

Az erdei szalonka hangja A nászrepülő erdei szalonka hím 3-4 korrogó, morgó hang után egy rövid, magas pisszegő hangot hallatt “kvar kvar kvar kvar pszivit!” Ez akár 300 méterre is elhallatszik. Amikor a rivális hímmel találkozik a levegőben, “plip pisszp pszi-pli…” hangokat hallatva üldőzőbe veszi. Íme az erdei szalonka hangja: Még több érdekesség, leírás, fotó, … Olvass tovább

Erdei pinty éneke

erdei pinty

Az erdei pinty éneke Az erdei pinty éneke nagyon jellegzetes, egyenletes hangzású és fáradhatatlan ismételgetett, élénk, hangos, szinte kereplő strófa, melyet 3-4 gyors egymásutánban megismételt éles hang vezet be, ez hasonló, de mélyebb hangokra vált, majd eleven tirádába csap: “zitt-zitt-zitt-zitt-szett-szett-csatt-csiterída” Egyes példényok nagy fakopáncsra emlékeztető “kikk” szótaggal fejezik be a produkciót. Íme az erdei pinty … Olvass tovább

Az erdei pinty hangja

erdei pinty

Erdei pinty hangja Az erdei pinty hangja erőteljes és gyakori éneke miatt az erdők és parkok leggyakrabban hallható madarává teszik. Hívóhangjai is jellegzetesek. Az ülő madár lelkes, éles “pink!” hangot ad (csak a széncinege “ping” hangjával téveszthető össze), röptében jellegtelenebb “japp” hangon szól, melyet a vonulú csapat folyamatosan hallatt röptében. É-Európában gyakran felhangzik egy erőteljes, … Olvass tovább

Réti fülesbagoly hangja

Réti fülesbagoly

A réti fülesbagoly hangja A hím érdes, vészjósló “cséé-éh” hangon szól (eleségkéréskor nyújtottabb “csééé-op”). Riasztása nyers “csef-csef-csef”. Röptében (gyakran magasból) hallatott nászhangja mély, tompa, 6-20 tagú, gyors huhogás “uh-uh-uh-uh-uh…”, amely kb. 1 km-re hallatszik el.  Nászrepülés közben szárnyaival tapsol is. A fiókák a hímhez hasonlóa, de sziszegőbb hangon kérnek. Íme a réti fülesbagoly hangja További … Olvass tovább

Fülesbagoly hangja

erdei fülesbagoly

Fülesbagoly hangja Bemutatom a 2 fülesbagoly az erdei fülesbagoly és a réti fülesbagoly hangját. Fülesbagoly hangja – a réti fülesbagoly hangja A hím érdes, vészjósló “cséé-éh” hangon szól (eleségkéréskor nyújtottabb “csééé-op”). Riasztása nyers “csef-csef-csef”. Röptében (gyakran magasból) hallatott nászhangja mély, tompa, 6-20 tagú, gyors huhogás “uh-uh-uh-uh-uh…”, amely kb. 1 km-re hallatszik el.  Nászrepülés közben szárnyaival … Olvass tovább

Erdei fülesbagoly hangja

Bagolyfélék

Erdei fülesbagoly hangja Az öreg madarak elég csöndesek. A hím gyenge orrhangú, kissé “repedt”, ismételt “pé-év” hangot hallat. Riasztása érdes, orrhangú “vra-ak”. A nászhang mély “húú”, amelyet kb. 2,5 mp-enként ismétel, eleinte gyengébben és mélyebben. Akár 0,5-1 km-re is elhallatszik, de már 200 m-ről is halk. Időnként a pár duettben “énekel” (a hím hangja tompább). … Olvass tovább

Énekes rigó hangja

énekes rigó

Énekes rigó hangja Az énekes rigó hívóhangja finom, éles “cipp” (nem olyan kemény csettintés, mint a vörösbegyé). Riasztása izgatott szidalmazásszerű “tic-ix-ix-ix-ix…” (élesebb és magasabb a feketerigóénál). Éneke hangos és “határozott”: elég változatos, éles, magas hangsorokból áll, kevés és rövid szünettel; fő jellemzője, hogy a legtöbb hangsort 2-4-szer ismétli, pl, “kükklivi, kükklivi, tixi tixi tixi tixi, … Olvass tovább

Egerészölyv hangja

Egerészölyv hangja Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja. Ezt a hangot a szajkó gyakran és szívesen utánozza. Ez a „hieeh” hang többnyire költési időben, de máskor is hallható néha. Figyelmeztető kiáltása egy éles „pi”-vel kezdődik, amit egy kevésbé éles „-jee” követ. A legalább 20 napos fiókáktól is hallható. … Olvass tovább

Dolmányos varjú hangja

Dolmányos varjú hangja A dolmányos varjú hangja rekedt, kemény, károgó. Leggyakoribb, egyben énekül is szolgáló, 3-4 alkalommal ismételgetett kemény, pergő “krra krra krra” károgása (egyéni variációkkal, esetenként a vetési varjúéhoz hasonlatos “r”  nélküli “gaah…”).  Cívódnak, máskor karvalyt vagy baglyot támadnak elfojtott, de konok “krrr krrr” hanggal. Ha pedig a rettegett héja kerül a szemük elé, … Olvass tovább

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close