Ölyvek

Ezen az oldalon az európai ölyveket mutatom be.

Az ölyvek a madarak osztályának a vágómadár-alakúak rendjébe és a vágómadárfélék családjába tartozó alcsalád.

Régebben a vágómadárfélék egyik legnagyobb és legösszetettebb alcsaládja volt, de a nemrégiben lezajlott DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy súlyosan polifiletikus és parafiletikus csoport, így sok nem és faj leválasztásra került belőle. A rétisasok és vízisasok viszonylag egységes csoportját rétisasformák (Haliaetinae) néven önálló alcsaládba sorolták, és szintén különálló alcsaládba kerültek a hárpiaformák (Harpyietinae) és a sasformák (Aquilinae) közé újonnan besorolt fajok is.

Így tehát a korábban ide tartozó sok faj közül csak az ölyvek tágabban értelmezett csoportja maradt meg ezen alcsalád keretein belül. Továbbá kiderült, hogy az odúölyv (Geranospiza caerulescens) is inkább e alcsalád tagjának tűnik, mint a morfológiailag korábban közeli rokonnak vélt odúhéják közé.

Európai ölyvek

Kígyászölyv

Jegyei A kígyászölyv (Circaetus gallicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A kígyászölyv 63-67 cm nagyságú. A halászsasnál nagyobb. Alulról csaknem tiszta fehér, csak a mellén és a torkán sötétebb. Közelebbről a szárny alsó oldalán apró foltokból álló mintázat látszik. Feje kerek, bagolyszerű. Nagy szeme sárga, … Olvass tovább

Kék vércse hangja

Kék vércse hangja A kék vércse a költési időszakban és a pihenőhelyeken hangos. A hím „kekekeke…” vijjogása általában gyorsabb és magasabb, mint a nőstényé. A kék vércse hím röptében adott, panaszos „kev kev kev kev…” hangja a kabasólyom hasonló hangjára emlékeztet. Íme a kék vércse hangja

Egerészölyv hangja

Egerészölyv hangja Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja. Ezt a hangot a szajkó gyakran és szívesen utánozza. Ez a „hieeh” hang többnyire költési időben, de máskor is hallható néha. Figyelmeztető kiáltása egy éles „pi”-vel kezdődik, amit egy kevésbé éles „-jee” követ. A legalább 20 napos fiókáktól is hallható. … Olvass tovább

Egerészölyv fióka

Egerészölyv fióka Az egerészölyvnél áprilisban az ország egész területén megkezdődik a kotlás. A fészekalj általában 2-3 tojásból áll, az 1, illetve 4 tojás ritka. A tojó a tojásokat egy-két napos különbséggel rakja le. A kotlási idő átlag 33 nap. A kotlásban mindkét egerészölyv szülő részt vesz, de a tojó többet ül a tojásokon. A tojó … Olvass tovább

Gatyás ölyv

Jegyei A gatyás ölyv a terepen legbiztosabban a faroktő fehérségéről és a sávozás nélküli kormánytollak fekete végszalagjáról ismerhető fel. Feje lényegesen világosabb a testénél, alapszínezete azonban, éppen úgy, mint a hozzá hasonló egerészölyvnél, rendkívül változó. A pihenő madárnál az ujjakig tollas csüd is látszik (ezért „gatyás”). Gyakran szitálva les a zsákmányra. Élőhelye A gatyás ölyv … Olvass tovább

Darázsölyv

Jegyei A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen. Elterjedése A darázsölyv … Olvass tovább

Egerészölyv

Jegyei Az egerészölyv (Buteo buteo a madarak osztályának vágómadár alakúak (Accipitriformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozik. Testhossza 50-57 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 110-130 centiméteres.Az egerészölyv nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Világos színű … Olvass tovább