Év madara 2021 a cigánycsuk

cigánycsuk

Jegyei

A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották

Elterjedése

Eurázsia és Afrika legnagyobb részén költ. Földrészünkről Skandináviából hiányzik.

Magyarországon a sík és dombvidéken általános elterjedésű, gyakori fészkelő.

Fészkelőhelye

Az erdők és a nagy monokultúrák kivételével mindenütt megtelepedhet. A hegyek szélesebb völgyeibe is felnyomul. Jellemző élőhelye a bokrokkal tarkított száraz domboldal, a gazos árokpart, a mezőgazdasági területek közé ékelődő mezsgye, a városszéli gazos telek, a nem művelt szőlővidék, de fészkel a nedvesebb talajú réten is.

Szaporodása

Az első költés néha már március második felében, de többnyire áprilisban, a második május derekától júniusig tart.

A hím a fák csúcsán, villanydróton, kórok hegyén, nádkéve kupacok csúcsán, kerítésen énekelve jelzi a revírjét. Éneklés közben néha a magasba is emelkedik. Schmidt E. megfigyelései szerint többnyire a tojóval együtt, gyakran már párban érkezik.

A fészek helyét a tojó választja ki. Ide-oda repked a revír területén, néha egy helyben lebeg a fűcsomók felett, így keresi a fészek számára alkalmas mélyedést. Csak a tojó épít, a hím a közelben énekel.

A fészket fűcsomók között, általában kis talajmélyedésben nagyon jól elrejtve, gyakran árokpart vagy vasúti töltés oldalában készíti. A bejáratot mindig fű takarja. A fészekanyagot – száraz növényi részeket, a terület adottságaitól függően mohát, gyökereket – a közelből (20-40 m-ről) hordja. A csészét szőrszálakkal, kevés tollal, finom gyökerekkel béleli. A fészek az időjárástól függően öt-hat nap alatt készül el.

A tojások száma rendszerint 5-6, de 4, illetve 7 is lehet. Csak a tojó üli a tojásokat. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, a fiókák a 14-15. napon kelnek ki. Mindkét szülő etet, hűvös időjárás esetén a néhány napos fiókákat a tojó melengeti.

A táplálékot rendszerint közelről (50 m sugarú körön belülről) hordják. Zsákmánnyal a csőrükben alacsonyan repülve közelednek a fészekhez és mielőtt leereszkednének, mindig megülnek egy kóró hegyén vagy egy száraz ágon. A fiókák nem egészen kéthetes korukban hagyják el a fészket (zavarás esetén korábban is), és a fűben rejtőzködnek addig, amíg repülni nem tudnak. Az öreg madarak ebben az időszakban rendkívül izgatottan viselkednek. A fiatalok négyhetes korukban válnak teljesen önállóvá.

Táplálkozása

Vadászati módja a rozsdás csaláncsúcséhoz hasonló. Különböző rovarokat, pókokat zsákmányol. A Schmidt E. által megfigyelt párok hernyókat, lepkéket és pókokat hordtak fiókáiknak. Az áttelelő példányok elsősorban pókokat fognak.

Vonulása

Az első példányok márciusban, néha február végén, érkeznek meg. A költőhelyeken többnyire március 10-től láthatók. Az őszi vonulás a fiatalok kóborlásaival már augusztus végén megindul, de főként szeptember-ok-tóberben zajlik.

Képek

cigánycsuk
Cigánycsuk

cigánycsuk
Cigánycsuk

cigánycsuk
Cigánycsuk

cigánycsuk
Cigánycsuk

cigánycsuk
Cigánycsuk

Videó a cigánycsukról:

Hang a cigánycsukról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

Szólj hozzá!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close