Gyurgyalag

Jegyei

A gyurgyalag, méhészmadár vagy piripió, (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. 

A gyurgyalag átlagos testhossza 28 centiméter, szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 44-65 gramm. A nemek hasonlóak. Rokonaihoz hasonlóan tarka madár. Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Az öreg madarak középső faroktollai hosszúak. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. A fiatalok összességében véve halványabbak, hátuk és szárnyfedőjük zöldes, szürkésbarnától a piszkos homokszínekig.

Elterjedése

Fészkelőterülete a Pireneusi-félszigettől és Északnyugat-Afrikától az Urál hegységig, Kis-Ázsián és a Közel-Keleten keresztül Közép-Ázsiáig és Kasmírig terjed. Elszigetelten Dél-Afrikában is költ. Európában egyes párok vagy kisebb csoportok időszakosan, olykor az elterjedési határtól messze északra is megtelepednek. Ilyen költések ismeretesek Belgium, Dánia és Dél-Anglia területéről.

Hazánkban a gyurgyalag a középhegységek központi részeinek kivételével szórványosan előfordul a számára alkalmas helyeken.

Fészkelőhelye

A gyurgyalag legjellemzőbb élőhelyei löszfalak közelében vannak. Löszpartokban, löszszakadékok falában alakulnak ki legnagyobb telepei, amelyek főként a Dunántúl keleti felében, a Balaton környékén és az észak-bácskai löszhát nyugati peremén találhatók. Ez a fészkelőhely típus kisebb vizek, rétek közelében, néha azonban vizektől távolabb található.

A gyurgyalag másik fészkelőhely típusa egyes folyóink (Tisza, Hernád, Szamos) magas partfalában alakul ki. Elszórt, néhány párból álló telepei a Duna-Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken vagy az Északi-középhegység lábainál, néha vizektől egészen távol, kisebb homokbányákban, agyagfejtőkben találhatók.

Szaporodása

A gyurgyalag szaporodási időszaka június elejétől augusztus közepéig tart. Fészekalja legkorábban június 10-e körül teljes, de a tojásrakás és a költés kezdetének időpontja, folyóparti fészkelés esetén, a vízállási viszonyoktól függően, július elejéig is elhúzódhat. A fiatalok július második felében vagy augusztusban hagyják el a költőüreget.

A partfalba vájt, vízszintes költőüreg hossza elérheti a 180-200 cm-t. A folyosó kiszélesedő belső végében alakítja ki a tojások helyét.

A gyurgyalag 6-7 tojást rak. 41 vizsgált hazai fészke közül kilenc 5-ös, huszonnégy 6-os, hét 7-es és egy 8-as fészekalja volt. A tojásokat 1-5 naponként rakja le. A kotlást a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi. A fiókák ezért néhány napos eltéréssel kelnek ki, így ugyanabban a fészekben különböző fejlettségűek találhatók. Kotlási ideje nem ismert. A kotlásban és a fiókák etetésében a tojó és a hím egyaránt részt vesz.  A fiókák kb. 30 napos korukra tudnak repülni.

Táplálkozása

A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Ezeket röptükben követve, ügyes fordulékony repüléssel fogja el. Zsákmányai között különböző szitakötőfajok, darazsak, futóbogárfa-jok, nagy fináncbogár, kőrisbogár, a lepkék közül a nappali pávaszem, az Atalanta-lepke, a citromlepke és a kacsafarkú lepke szerepelnek. Házi méhet csak ritkábban, hűvös időben fog.

Vonulása

A gyurgyalag viszonylag későn, csak május első harmadában érkezik a fészkelőhelyére. Szeptember közepe előtt el-vonulnak az utolsó csapatok is. Vonulás előtt olykor több százas csoportjai alakulhatnak ki. A telet Afrika trópusi tájain tölti. Hazai gyűrűs madarat Görögországból jelentettek vissza.

Képek

gyurgyalag

Gyurgyalag

Videó a gyurgyalagról:

Hang a gyurgyalagról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close