Erdei pinty - Európa madarai

Jegyei

Az erdei pinty (Fringilla coelebs) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 14–16 centiméter, farka 63–68 mm, csüdje 17–19 mm. Szárnyfesztávolsága 24–29 centiméter, a hím testtömege 20-29 gramm, a tojó kisebb, 18-27 gramm közötti. Csőre 13–14 milliméteres.

Díszes, nagyon szépen éneklő madarunk; jókedvében pink-pink-nek hangzó hangokat, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat. A hím revirt jelző, ún. esőhívó hangja egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, amelyekben a szakemberek szigorú szabályokat mutattak ki.

Az erdei pinty hím olyan, mintha kékesszürke sapkát viselne: a homloka koromfekete, fejteteje, nyakszirtje kékes palaszürke. Szeme környéke, pofája világos rozsdabarna, begye és melle vörhenyes. Dolmánya vörhenyesbarna, felső háta és farcsíkja élénk sárgazöld. A test alsó része borpiros. Szárnyán a színek csíkokban váltakoznak: a középső szárnyfedőtollak fehérek, a két szélső kormánytoll csaknem fehér, a többi szürke. Az erdei pinty nősténye jóval egyszerűbb színezetű, hátoldala világos olajbarna, alsó oldala fakóbarna.

Elterjedése

Az erdei pinty egész Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában költ. Ázsiában Nyugat-Szibériáig terjed.

Hazánkban mindenütt előfordul az Alföldtől, a dombvidéken át, középhegységeink legmagasabb pontjáig.

Fészkelőhelye

Az erdei pinty eredetileg kifejezetten erdei madár volt. A nagyobb kiterjedésű középhegységi lomb- és tűlevelű erdőket éppen úgy kedveli, mint az ártéri ligeterdőket vagy a kisebb alföldi erdőtelepítéseket. Szívesen megtelepszik nagyobb parkokban, gyümölcsösökben, idős fában gazdag kertekben, sőt mezővédő erdősávokban és útszéli fasorokban is.

Szaporodása

Az erdei pinty április végétől – melegebb időjárás esetén április közepétől – június végéig kétszer költ.

Fészkét vízszintes ágakra, elágazásokra, mohából, zuzmóból építi, és szőrrel, pihével béleli. A 9-11 cm átmérőjű és 6-8 cm magas fészket csak a tojó rakja. A hím közben hangos énekléssel védi revírjét.

A fészek földtől való távolsága tág határok között mozog. Nagy földön, Legény A. Tiszavasváriban 1974-ben 1,5 m magasan találta fészkét fiatal tölgyfán. Általában azonban ennél jó-val magasabbra, 8-12 m-re fészkel, lehetőleg öreg fákra, amelynek vastag ágán jól el tudja rejteni a fészket.

A teljes fészekalj 5, de ritkán 4 vagy 6 tojásból áll. 4-es fészekalj inkább csak a második költéskor fordul elő. A tojásokat egymást követő napokon rakja le, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani.

A költésben az erdei pinty hím nem vesz részt, hanem ez idő alatt eteti a tojót, és őrzi a fészek környékét. A fiókák legtöbbször a 13. napon kelnek ki, és 13-14 napos korukban hagyják el a fészket.

Táplálkozása

Az erdei pinty főleg növény-, elsősorban magevő. Táplálékát a földön járva szedegeti össze, de rovarokat és más állati eredetű táplálékot is elfogyaszt. Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Rékási J. futrinkák kitintöredékét találta gyomortartalmában.