Füsti fecske

Füsti fecske

Jegyei

A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal.

A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lábuk csupasz.

A felnőtt hím füsti fecske a névadó H. r. rustica alfajból 17–19 cm testhosszal bír, beleértve 2-7 centiméteres farktollait is. Szárnyfesztávolsága 32-34,5 centiméter, testsúlya 16-22 gramm. Kékesfekete testének felső része, homloka, álla és torka vörös, amely élesen elüt fekete tollaitól és alsótestének piszkosfehér tollazatától, mely utóbbit egy kékesfekete sáv választja el. Farktollai megnyúltak és villát alkotnak. A tojó hasonló kinézetű, mint a hím, ám kevésbé fényes tollazatú és testének alsó részén is halványabb tollú. A fiatal egyedek barnás színezetűek és halványabb a csőrük körüli vörös tollazat és hiányoznak a megnyúlt villás farktollak.

Elterjedése

A füsti fecske Európában általános elterjedésű. Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is költ.

Hazánkban mindenütt, még a hegységekben is megtalálható. Elterjedését nagyban befolyásolja a falvak, majorok, tanyák, erdészházak jelenléte.

Fészkelőhelye

A füsti fecske lakott vagy elhagyott emberi településeken, néha széles szájú kutakban, műtárgyakon fészkel. Erősen kötődik az állattartó helyiségekhez, ezért nagyobb településeken csak külterületeken található. Egy településen 201 fészek 62%-a istállóban, 15%-a használaton kívüli istállóban, 14%-a egyéb állattartó helyiségben, 9%-a más épületrészben helyezkedett el [108]. A helyiségek belső magassága megszabja a fészekmagasságot.

Szaporodása

A füsti fecske május elején kezd költeni, a második költés június végére, július elejére tehető. Korai érkezéskor, kedvező időjárás esetén április elején is megkezdhetik a költést. Ritkán harmadszor is költ, ilyenkor elhúzódhat költése. Keve és Szőcs megkésett, szeptember 18-i kirepülésről adnak hír

Sárból, növényi szálakból tapasztott fészke negyedgömb alakú, felújítva több évig is használhatja. Laza telepben, de főleg egyesével költ.

A fészekaljak 1-8 tojásból állnak. (293 fészekaljból 149 négyes, 95 ötös, 25 hármas, 11 hatos, 8 kettes, 3 egyes és 1-1 hetes, illetve nyolcas volt.) A tojásokat naponta rakja le, az utolsó lerakása után kezdődik a 14-16 napig tartó kotlás. Csak a tojó kotlik. A fiókanevelés ideje 20-21 nap.

A két költés között átlagosan 17 nap telik el, néha csak egy-két nap, de előfordult 42 nap is. 293 költésből csupán 5 fészekben (1,71%) volt terméketlen tojás (11 db), vagyis a terméketlenség 0,88%-os. A fiókapusztulás az első költéskor 5,3%-os, a másodikban 0,56%-os volt. Az első költés után 4,01 fióka/pár, a második után 4,17 fióka/pár repült ki. Egy év alatt egy-egy pár átlag 6,60 fiókát nevel fel (181 pár vizsgálata alapján). Akadt 3 füstifecskepár, mely háromszor költött, ezeknek átlagosan 13,00 fióka/pár volt az évi szaporulatuk .

Kirepülés után a füsti fecske fiatalok egy ideig visszajárnak a fészekbe éjszakázni, sőt esetenként az első költésből származó fiatalok segédkeznek a második fészekalj felnevelésében.

Táplálkozása

Az elterjedés alakulása bizonyos mértékben összefügg a táplálkozással, illetve az állattartással. A tenyésztett állatok körül előforduló rovarok (elsősorban a kétszárnyúak, pl. a legyek, ezenkívül a hangyák stb.) jelenléte döntő a füsti fecske táplálkozásában. Ezzel is magyarázható, hogy a városok higiénikusabb környezete, a lóvontatás megszűnése a füstifecskék peremkerületekre, illetve falvakba szorulásával járt. Előszeretettel vadászik a mezőgazdasági területek felett rajzó rovarokra. Táplálékát a levegőben, röptében szerzi meg. Tavaszi érkezésekor gyakran csapatosan vadászik a vizek felett. Hűvös nyári napokon a legelő állatok által felzavart rovarokat fogdossa. Előszeretettel vadászik az országutak felett is.

Vonulása

A füsti fecske gyülekezése augusztusban kezdődik. Szeptemberben hagyják el hazánkat, s március végén érkeznek vissza. Laza csapatokban vonulnak. Alkalmanként át is telel egy-egy példány meleg istállókban.

Nagyszámú gyűrűzés ellenére csak néhány adatunk van a telelőhelyről és az oda vezető útról: Dél-Európán (Olaszországon), majd Kelet-Afrikán (Kenyán) át érkezik Afrika déli részére (Zaire, Dél-afrikai Köztársaság).

Képek


Videó a füsti fecskéről:

Hang a füsti fecskéről:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!










HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close