Jegyei
A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal.
A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lábuk csupasz.
A felnőtt hím füsti fecske a névadó H. r. rustica alfajból 17–19 cm testhosszal bír, beleértve 2-7 centiméteres farktollait is. Szárnyfesztávolsága 32-34,5 centiméter, testsúlya 16-22 gramm. Kékesfekete testének felső része, homloka, álla és torka vörös, amely élesen elüt fekete tollaitól és alsótestének piszkosfehér tollazatától, mely utóbbit egy kékesfekete sáv választja el. Farktollai megnyúltak és villát alkotnak. A tojó hasonló kinézetű, mint a hím, ám kevésbé fényes tollazatú és testének alsó részén is halványabb tollú. A fiatal egyedek barnás színezetűek és halványabb a csőrük körüli vörös tollazat és hiányoznak a megnyúlt villás farktollak.
Elterjedése
A füsti fecske Európában általános elterjedésű. Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is költ.
Hazánkban mindenütt, még a hegységekben is megtalálható. Elterjedését nagyban befolyásolja a falvak, majorok, tanyák, erdészházak jelenléte.
Fészkelőhelye
A füsti fecske lakott vagy elhagyott emberi településeken, néha széles szájú kutakban, műtárgyakon fészkel. Erősen kötődik az állattartó helyiségekhez, ezért nagyobb településeken csak külterületeken található. Egy településen 201 fészek 62%-a istállóban, 15%-a használaton kívüli istállóban, 14%-a egyéb állattartó helyiségben, 9%-a más épületrészben helyezkedett el [108]. A helyiségek belső magassága megszabja a fészekmagasságot.
Szaporodása
A füsti fecske május elején kezd költeni, a második költés június végére, július elejére tehető. Korai érkezéskor, kedvező időjárás esetén április elején is megkezdhetik a költést. Ritkán harmadszor is költ, ilyenkor elhúzódhat költése. Keve és Szőcs megkésett, szeptember 18-i kirepülésről adnak hír
Sárból, növényi szálakból tapasztott fészke negyedgömb alakú, felújítva több évig is használhatja. Laza telepben, de főleg egyesével költ.
A fészekaljak 1-8 tojásból állnak. (293 fészekaljból 149 négyes, 95 ötös, 25 hármas, 11 hatos, 8 kettes, 3 egyes és 1-1 hetes, illetve nyolcas volt.) A tojásokat naponta rakja le, az utolsó lerakása után kezdődik a 14-16 napig tartó kotlás. Csak a tojó kotlik. A fiókanevelés ideje 20-21 nap.
A két költés között átlagosan 17 nap telik el, néha csak egy-két nap, de előfordult 42 nap is. 293 költésből csupán 5 fészekben (1,71%) volt terméketlen tojás (11 db), vagyis a terméketlenség 0,88%-os. A fiókapusztulás az első költéskor 5,3%-os, a másodikban 0,56%-os volt. Az első költés után 4,01 fióka/pár, a második után 4,17 fióka/pár repült ki. Egy év alatt egy-egy pár átlag 6,60 fiókát nevel fel (181 pár vizsgálata alapján). Akadt 3 füstifecskepár, mely háromszor költött, ezeknek átlagosan 13,00 fióka/pár volt az évi szaporulatuk .
Kirepülés után a füsti fecske fiatalok egy ideig visszajárnak a fészekbe éjszakázni, sőt esetenként az első költésből származó fiatalok segédkeznek a második fészekalj felnevelésében.
Táplálkozása
Az elterjedés alakulása bizonyos mértékben összefügg a táplálkozással, illetve az állattartással. A tenyésztett állatok körül előforduló rovarok (elsősorban a kétszárnyúak, pl. a legyek, ezenkívül a hangyák stb.) jelenléte döntő a füsti fecske táplálkozásában. Ezzel is magyarázható, hogy a városok higiénikusabb környezete, a lóvontatás megszűnése a füstifecskék peremkerületekre, illetve falvakba szorulásával járt. Előszeretettel vadászik a mezőgazdasági területek felett rajzó rovarokra. Táplálékát a levegőben, röptében szerzi meg. Tavaszi érkezésekor gyakran csapatosan vadászik a vizek felett. Hűvös nyári napokon a legelő állatok által felzavart rovarokat fogdossa. Előszeretettel vadászik az országutak felett is.
Vonulása
A füsti fecske gyülekezése augusztusban kezdődik. Szeptemberben hagyják el hazánkat, s március végén érkeznek vissza. Laza csapatokban vonulnak. Alkalmanként át is telel egy-egy példány meleg istállókban.
Nagyszámú gyűrűzés ellenére csak néhány adatunk van a telelőhelyről és az oda vezető útról: Dél-Európán (Olaszországon), majd Kelet-Afrikán (Kenyán) át érkezik Afrika déli részére (Zaire, Dél-afrikai Köztársaság).
Képek
Videó a füsti fecskéről:
Hang a füsti fecskéről: