Fogoly

fogoly

Jegyei

A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.

A fogoly testhossza 29-31, szárnyfesztávolsága 45-48 centiméter, testtömege 350-450 gramm. Csőrét csekély viaszhártya borítja, orrgödrei csupaszok, teste zömök. A csűdjének vértezése elől-hátul kétsoros. Tollazata a nem, kor, sőt a tájék szerint is eléggé különböző s ha nem is csillogó, de mégis kellemes benyomású. A vén fogoly kakas homloka, szemöldöksávja, torka és a fej oldalai világos rozsdaszínűek, a nyak eleje és oldala meg a begye hamvasszürke, finom, fekete harántvonalakkal hullámosan tarkítva; feje búbja barnás, sárgás szárfoltocskákkal; háta szürke, rozsdavörös harántszalagokkal, világos szárfoltokkal és finom, zegzugos vonalkákkal; alsó testének oldalai szürkék, vörösbarna harántfoltokkal, a has fehéres, közepén nagy, gesztenyebarna vagy rozsdabarna patkóval. A farktollai rozsdabarnák, a középső négy rozsdasárgás, szürkés és sötétbarna, finom csíkozással és apró foltozással. A farcsík a négy középső tollhoz hasonlószínű; alsó farkfedői rozsdasárgásak, barnán pettyezve; alsó szárnyfedői fehérek, nagy evezői feketésbarna alapon rozsdasárgás harántszalagokkal és foltokkal tarkítottak. A kis és középső szárnyfedők belső zászlója gesztenyevörös, középen pedig kirívó agyagsárgás-fehér, keskeny hosszanti szárfolt van. Szemei dióbarnák, a szeme körül lévő keskeny, csupasz gyűrű és a fül felé húzódó, háromszögletű csupasz rész vörös; csőre kékesszürke, lábai hamvaskékek vagy szaruszürkék. A fogoly tyúk kisebb, hasonlít a kakashoz, de kevésbé szép, patkója nem olyan nagy, fakóbb háta pedig sötétebb.

Elterjedése

A fogoly a Pireneusok és a mediterrán zóna vonalától a Baltikumig, Írországtól a Jenyiszej folyóig költ, a palearktikus faunaterület nyugati és középső részén. Az észak-amerikai prériken és Új-Zélandban betelepített populációk élnek.

Fészkelőhelye

A fogoly a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos. A kisüzemi, erősen külterjes mezőgazdaság eredeti élőhelyénél sokszorta kedvezőbb környezetet alakított ki számára. Európai állomány viszonyainak korábbi alakulása feltűnően tükrözi ezt.

Magyarországon is az elgyomosodott, kezdetleges agrotechnikával művelt kisgazdaságok növénykultúrái voltak a legjellegzetesebb előfordulási helyei. Fészkét többnyire a jó búvóhelyet nyújtó árokszéleken, burgonya, lucerna vagy más kultúrnövények szegélyzónájában, kaszálókon, erdős-sztyeppjellegű réteken találjuk.

Szaporodása

Áprilisban, május elején teljes a fészekalja. Az időjárás vagy a gazdasági munkák következtében tönkrement fészekaljait augusztusig pótolja.

A fogoly jellegzetesen monogám faj, a párok kapcsolata gyakran életre szóló. Nyártól a fogolypár az évi szaporulatával csapatot alkot. Február végén, március elején a csapatok felbomlanak, átmenet nélkül történik meg az újabb párok kialakulása. Kísérletileg bizonyított, hogy az ivaréretté váló, egyéves példányok, mindenkor csak idegen csapatbeli madárral állnak párba. Így kizárt a testvérek közötti ivari kapcsolat. A párbaállás után azonnal elfoglalják a költőhelyet. A talajmélyedésbe kapart fészket a tojó készíti és száraz fűszálakkal béleli. A fészek védelmét a fedett, árnyékolt környezet szolgálja, amelynek kiterjedtségéhez igazodik a költőrevír határa is. A fészekalj 8-10, sőt nemritkán 15-20 tojásból áll. A kotlás 24-25 napig tart.

A fogoly az első tojást a fészek elkészültekor azonnal, a többit naponta, többnyire a délelőtti órákban rakja le. A kotlás az utolsó tojás lerakásakor kezdődik, így a fiókák is majdnem egyszerre, legfeljebb 15-20 órás eltéréssel kelnek ki.

Csak a tojó kotlik, a hím a fészek közelében őrködik. A kotlás előrehaladtával a tojó egyre jobban ragaszkodik a fészekhez, és gyakran rémület okozta sokkban rálapulva védi azt.

Tenyésztett fácánok gyakran helyezik fogolyfészekbe a tojásaikat. Ez a jelenség nagy valószínűséggel hozzájárul a fogoly szaporodásának gyakori sikertelenségéhez.

A fiókák felszáradásuk után elhagyják a fészket, és a szülők vezetésével tavaszig csapatot alkotva nyáron 5-6, télen legfeljebb 20-25 ha-os körzetben tartózkodnak.

Táplálkozása

A fogoly gyommagvakkal és kisebb mértékben zöld növényi részekkel táplálkozik. Ezt a táplálékot a nagyüzemi agrárkörnyezetben nem találja meg. A növekvő táplálékhiány az állomány romlásának egyik fő oka. A fiókák kéthetes korukig majdnem kizárólag apró rovarokat fogyasztanak.

Vonulása

A fogoly állandó madár, és kis kiterjedésű élőhelyéhez ragaszkodik. Kóborlásra csak tartósan válságos téli időjárás készteti, és ilyenkor rendszerint jelentős pusztulás és kényszerű szétszóródás, elszigetelődés fenyegeti.

Képek

Videó a fogolyról

Hang a fogolyról

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close