Holló

Általános jellemzése

A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozik. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, területileg a legelterjedtebb az összes varjúféle között. 12 ismert alfaja létezik, melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy jelentős genetikai különbségek vannak a különböző populációk között.

 

A közönséges holló a vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) mellett egyike a két legnagyobb varjúfélének. A Földön valószínűleg a legnehezebb verébalakú madár és egyben a legnagyobb termetű énekesmadár is. A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli, testtömege 0,7 – 1,63 kilogrammig terjed. Élettartamuk tipikusan 10-től 15 évig terjed a szabadban, habár már érkeztek jelentések 40 év feletti példányokról is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig bizonyítani nem sikerült.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de a párválasztás után – ami egy életre szól – a párok közösen védik a területüket.

 

A közönséges holló több ezer éve él együtt az emberrel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy számos területen mint kártevőt tartják nyilván őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő életmódjának köszönheti. A természetben a legfőbb táplálékukat a gabonamagvak, bogyók, gyümölcsök és apró állatok jelentik, de hihetetlenül ügyesnek bizonyultak egyéb opportunista táplálékszerzési módokban is. Minden alkalmat megragadnak a táplálék megszerzésére, legyen az akár döglött állat, rovar vagy konyhai hulladék.

 

A holló az egyik legintelligensebb madár a Földön, legalábbis erre enged következtetni igen figyelemre méltó problémamegoldó képessége és agyának madarak közt egyedülálló mérete. Évszázadok óta témája a különböző mítoszoknak, a népi folklórnak, a művészetnek és az irodalomnak. Sok országban, többek között a skandináv államokban, Írországban, Walesben, Bhutánban – ahol a holló az ország hivatalos madara – és Észak-Amerika északnyugati partján a közönséges holló mitikus figuraként volt jelen vagy akár istenként tisztelték (például Hugin és Munin).

Jegyei

A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter, testtömege 0,7 – 1,63 kilogrammig terjedhet, amellyel az egyik legsúlyosabb verébalakúnak számít. A hűvösebb éghajlati területeken, mint például a Himalájában vagy Grönlandon élő madarak általában nagyobb testűek, és nagyobb a csőrük is, melegebb égövi társaiké. Csőre nagy és enyhén ívelt, farktollai hosszúak és fokozatosak, tollazata kékesen fénylő fekete, szivárványhártyája sötétbarna. A fiatalabb egyedek életkoráról a kékesszürke íriszük mellett az idősekénél picit fakóbb tollazatuk árulkodik.

 

A holló nem csak nagyobb méretében különbözik rokonaitól, a varjaktól: csőre nagyobb és vaskosabb, farka ék alakúan kerekített, és jól megfigyelhető a torkán a bozontos, szakállszerű tollazat. Röpte erőteljes, egyenes vonalú. Gyakran kering a magasban. Párválasztás idején művészi mutatványokat végez. A földön kimért lépésekkel jár. Rendkívül éber, tanulékony madár. A faj egyedeinek hangja jól megkülönböztethető más varjakétól: ismétlődő, mély „klong, klong”, néha „krúg, krúg”.

 

A hollók megfelelő körülmények között, vagy fogságban akár nagyon hosszú életűek is lehetnek. Egyes egyedek a londoni Towerben több mint 40 évig éltek. Élettartama a szabadban jóval rövidebb, általában 10-15 év. A legidősebb vadon élő meggyűrűzött holló 13 éves korában pusztult el.

Elterjedése

A holló Eurázsiában, Észak-Afrika egyes pontjain és Észak-Amerikában költ. Európában a legészakibb területektől a földközi-tengeri szigetekig mindenütt fészkel, csak Nyugat-Európa egyes területeiről hiányzik.

Hazánkban a hegyvidéken kis számban, de általánosan elterjedt. A Zalai-Somogyi-dombságon az ártéri erdőkben, de a Duna-Tisza közi és tiszántúli erdőkben is fészkel.

Fészkelőhelye

A hegyvidéki holló párok elsősorban sziklapárkányon költenek, a fán fészkelők főleg az öreg bükkösökben építik fészküket. A sík és dombvidéken a legkülönbözőbb erdőkben megtelepszik, de ismert épületromon, villanyoszlopon és kilátótornyon való fészkelése is.

Szaporodása

A holló az egyik legkorábban fészkelő madarunk. Kedvező időjárás esetén nem ritka, hogy fészekalja már február végén, többnyire azonban március elején teljes. Évente egyszer költ.

Fészküket maguk építik vékony, egyenletes vastagságú gallyakból, ezért jól megkülönböztethetők az ölyv és más ragadozók fészkétől. A fészekanyagot a tojó hordja, de a fészket a hím építi, belülről fűvel egyéb növényi anyaggal finoman béleli. Alkalmas, zavartalan helyen levő fészküket évtizedekig is használhatják. Bársony beszámol egy geleji (Borsod m.) fészekről, amelyben 36 éven át folyamatosan költött holló .

A fészek földtől való magassága változó, de fán előnyben részesíti a 15-20 m magasságot.

A fészekalj 4-6 tojásból áll, ezeket naponként rakja le. A tojó a 2. vagy a 3. tojás lerakása után kezd kotlani, 20-21 napig. A hím hordja számára az eleséget. A kikelt fiókákat, a legtöbbször még hideg idő miatt, napokig melengetik. Az etetésben mindkét szülő részt vesz. A fiókák 5-6 hetes korukban válnak röpképessé, kirepülés után (általában május közepén) a család még hetekig együtt marad a fészek környékén.

A századfordulón Hódmezővásárhely határában költött egy pár, amely minden harmadik-negyedik évben rendszeresen repített egy teljesen fehér fiókát.

Táplálkozása

A holló táplálékkeresés közben hatalmas területeket átkutat. Előszeretettel rájár a legkülönfélébb dögre. Talajon élő állatokat, rovarokat, emlősöket, gyíkokat zsákmányol, de növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. A ragadozómadár-fészkek alatt összegyűlt táplálékmaradványt is megeszi. Vásárhelyi megfigyelése szerint, rendszeresen fogyasztotta a vándorsólyomfészek alatt található különböző maradványokat.

Vonulása

A holló állandó madár, az öregek a fészkelőhely körzetében tartózkodnak egész évben. A fiatalok kóborolnak.

Képek

Videó a hollóról:

Hang a hollóról:





HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close