Verébalkatúak - Európa madarai

Fenyvescinege

Jegyei A fenyvescinege (Periparus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj. Európa legkisebb cinegéje. Könnyen felismerhető jellegzetes tollazatáról. Tollazata felsőtestén szürke vagy szürkésbarna árnyalatú, míg hasi része világosabb, gyakran fehéres. Legjellegzetesebb ismertetőjegye a fehér tarkófolt, amely szinte minden példányon megtalálható, továbbá az élénk fekete sapka, amely egészen a … Olvass tovább

Nádirigó hangja

Nádirigó hangja A nádirigó hangja ritkábban hallatott, nyers, kattanásszerű és kissé öblös „ksak” vagy „krrak”. Izgatottan kemény, pergő „krrrr”. Dala trillák és hullámzó hangok sorozata, amelyek egyénenként nagyon eltérőek lehetnek, messze hangzó, hangos, öblös és felismerhető visszatérő falzett hangjairól: „karra-karra-karra kri-kri-kri trr-trr-kie-kie”. A nádirigó hangja

Nádirigó

Jegyei A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj. Testhossza 19–20 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–29 centiméter, testtömege pedig 24–40 gramm. Csőre erőteljes, szemsávja fehér, tollazatára a sárgásbarna szín a jellemző. Elterjedése A nádirigó Európában észak felé a Brit-szigetek kivételével a 60. szélességi fokig, dél felé … Olvass tovább

Citromsármány hangja

Citromsármány hangja A citromsármány hangja érdes „cri-csre”, ill. disszonáns „sztüff”. Különböző elfojtottabb, rövid, kattanásszerű „pt…pt, pt. pittilitt..” hangokat is ad, máskor éles „tszit” és finom, elnyújtott „ci” hallható. Éneke jól ismert, 5-8 megismételt rövid hang után eltérő végződés, pl. „si-si-si-si-si-si-sűű”, az utolsó előtti hang gyakran magasabb, az utolsó alacsonyabb: „szre-szre-szre-szre-szre-szre-szíí-szúú”. Éneke alkalmanként a berki tücsökmadáréra … Olvass tovább

Erdei pacsirta

Jegyei Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja. Az erdei pacsirta jóval kisebb, mint a mezei pacsirta, teljes hossza 15 cm. Jelentéktelen tollbúbja van. Napközben a revír felett énekel, röpte néha a denevérekére emlékeztet. Az erdei pacsirtában, vagy ahogy Liebe nevezi: … Olvass tovább

Barkóscinege hangja

Barkóscinege hangja A barkóscinege jelenlétét röptében vagy a csapat által hallatott eleven, pengő és enyhén hamis „pcsing” hang árulja el, melyet kórusban visszhangozva ismételget, amikor a csapat szedi a sátorfáját, és rövid távolságra szárnyra kap. Pergő „csirrr” és lágyabb, kattanászerű „pett” hangja is ismert. Éneke 3-4 össze nem illő, nyikorgó „psin-dsik-csri” hangból áll. A barkóscinege … Olvass tovább

Zöldike fióka

Zöldike fióka A zöldike fiókák 13-14 nap múlva kelnek ki és 11-14 napos korukban hagyják el a fészket. Ebben az időben gyakran még nem tudnak tökéletesen repülni és a szülők a bokorban, talajon etetik őket. A fiatalok kb. 13-14 alatt válnak repülőssé. Az öreg madarak a begyükben felpuhított táplálékkal etetik a fiókáikat. Az ürüléket nem … Olvass tovább

Zöldike hangja

Zöldike hangja A zöldike hangja rövid, erőteljes „dzsüpp” , mely rendszerint gyors sorozatban ismételgetve „dzsüp-üp-üp”-ként hallatszik, továbbá egy hangos, felfelé hajlított „dzsuit”. Két teljesen eltérő éneke közül az egyik dallamtalan sistergő vagy ziháló, hosszú szünetekkel ismételgetett „zsíííííír”, a másik elnyújtott kanáriszerű ének, mely trillából, füttyök és csicsergések gyors sorozatiból áll, kissé erdei pityerre emlékeztető „zsüpp-zsüpp-zsüpp … Olvass tovább

Zöldike madár

Jegyei A zöldike madár egy vaskor csőrű, zömök madár, teljes hossza 14,5 cm. A tojó zöldes árnyalatú szürke, a hím begye sárgászöld. A fiatalok barnásak, sötét hosszanti sávozással. A farok tövi része minden színruhában sárga, az öreg madaraknak sárga szárnyfoltja van. Élőhelye A zöldike madár élőhelye erdők, fákkal tarkított kultúrtájak, parkok, kertek, temetők. Némely városban … Olvass tovább

Vörösbegy képek

Vörösbegy képek Ezen az oldalon a vörösbegy madárról nézhetsz meg képeket. A vörösbegy 12,5–14 centiméter hosszú. A tojó és a hím hasonló színezetű, narancssárga tollakkal borított begyük és arcuk van, a „vörös”, tulajdonképpen narancssárga tollazat körül szürke sáv található és testük felső részein a tollazat barnás színezetű. Nyugat-Szibériától kezdve egész Európában megtalálhatóak, délen pedig elterjedési … Olvass tovább