Uhu

Jegyei

Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-188 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1750-4200 gramm között van, míg a hím tömege 1500-2800 gramm közötti. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát.

Elterjedése

Az uhu Eurázsiában és Észak-Afrikában költ. Földrészünkön a legészakibb területek, Nyugat-Európa egyes részei és a Brit-szigetek kivételével általános elterjedésű.

Hazánkban az uhu a középhegységek néhány pontján fészkel.

Fészkelőhelye

Főként a középhegységi lomberdők közelében fekvő kőbányákban költ. Az uhu kedveli azokat az erdőket is, ahol sziklás részek, kiemelkedő sziklafalak vannak.

Szaporodása

Az uhu évente egyszer költ. A tojásrakás ideje hazánkban elsősorban március, de lehet februárban is és elhúzódhat áprilisig.

A párok tartós kapcsolatban élnek, a költési időn túl is együtt maradnak. Új párok kialakulása rendszerint ősszel, többnyire szeptember-októberben történik. Ilyenkor a madarak hangadása gyakoribbá válik. A fészkelőhelyet már néhány héttel a tojásrakás előtt megtisztítják az ott heverő törmeléktől, csontoktól. Néha a revíren belül több ilyen költésre alkalmas helyet is kitisztítanak.

Fészekanyagot nem hord, fészket nem épít. Sziklapárkányon, bokor tövében a földön, ritkán faodúban költ . A fészekalj rendszerint 2-4, ritkábban 5-6 tojásból áll. A tojó kotlik, a hím napközben a közelben pihen egy védett sziklapárkányon. Éjszaka a tojónak is hord eleséget. A tojó az első tojás lerakásától kezdve kotlik, a fiókák 31-36 nap alatt kelnek ki. A tojó eleinte állandóan mellettük tartózkodik, rajtuk ül, melengeti őket. A táplálékot a hím hordja a fészekhez, ezt a tojó aprítja fel és adja a fiókák csőrébe. Schmidt E. kőbányában végzett megfigyelései szerint, a már tollasodó fiókák mellett is ott ült nappal a tojó.

A talajon levő fészekből az uhu fiókák 22-25 napos korukban szétmásznak. A védett sziklapárkányt később 30-35 napos korukban hagyják el, de csak 65-70 napos korukra válnak röpképessé. A szülőmadarak hosszú ideig, 20-24 hétig gondozzák őket. A fiatalok általában szeptember-októberben hagyják el a fészek környékét.

Táplálkozása

Az uhu tápláléka rendkívül változatos, gyakorlatilag mindent zsákmányul ejt, amit le tud győzni. A törzsalak táplálékállatai között legkevesebb 53 emlős- és 177 madárfaj szerepel. Szívesen fogyasztja a sünt, a bányák közelében talált kifordított bőrök uhu jelenlétére utalnak. Az egyes párok és példányok táplálék-összetétele erősen függ a környezettől. Tavak környékén, mocsaras helyeken több vízimadár szerepel, de gyakoribb a béka is a köpetében. Mezőgazdasági területeken főként mezei pockot, de sok hörcsögöt is zsákmányolnak. Az európai bagolyfajok közül a hörcsög részaránya összehasonlíthatatlanul az uhu táplálékában a legnagyobb.

Képek


Videó az uhu bagolyról:

Hang az uhu bagolyról:



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close