Uhu - Európa madarai - Bagolyfélék

Jegyei

Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 60-75 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-188 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb, mint a hím, tömege 1750-4200 gramm között van, míg a hím tömege 1500-2800 gramm közötti. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, hasi része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig. Horgas csőre van, amivel könnyen tudja tépni a zsákmányát.

Elterjedése

Az uhu Eurázsiában és Észak-Afrikában költ. Földrészünkön a legészakibb területek, Nyugat-Európa egyes részei és a Brit-szigetek kivételével általános elterjedésű.

Hazánkban az uhu a középhegységek néhány pontján fészkel.

Fészkelőhelye

Főként a középhegységi lomberdők közelében fekvő kőbányákban költ. Az uhu kedveli azokat az erdőket is, ahol sziklás részek, kiemelkedő sziklafalak vannak.

Szaporodása

Az uhu évente egyszer költ. A tojásrakás ideje hazánkban elsősorban március, de lehet februárban is és elhúzódhat áprilisig.

A párok tartós kapcsolatban élnek, a költési időn túl is együtt maradnak. Új párok kialakulása rendszerint ősszel, többnyire szeptember-októberben történik. Ilyenkor a madarak hangadása gyakoribbá válik. A fészkelőhelyet már néhány héttel a tojásrakás előtt megtisztítják az ott heverő törmeléktől, csontoktól. Néha a revíren belül több ilyen költésre alkalmas helyet is kitisztítanak.

Fészekanyagot nem hord, fészket nem épít. Sziklapárkányon, bokor tövében a földön, ritkán faodúban költ . A fészekalj rendszerint 2-4, ritkábban 5-6 tojásból áll. A tojó kotlik, a hím napközben a közelben pihen egy védett sziklapárkányon. Éjszaka a tojónak is hord eleséget. A tojó az első tojás lerakásától kezdve kotlik, a fiókák 31-36 nap alatt kelnek ki. A tojó eleinte állandóan mellettük tartózkodik, rajtuk ül, melengeti őket. A táplálékot a hím hordja a fészekhez, ezt a tojó aprítja fel és adja a fiókák csőrébe. Schmidt E. kőbányában végzett megfigyelései szerint, a már tollasodó fiókák mellett is ott ült nappal a tojó.

A talajon levő fészekből az uhu fiókák 22-25 napos korukban szétmásznak. A védett sziklapárkányt később 30-35 napos korukban hagyják el, de csak 65-70 napos korukra válnak röpképessé. A szülőmadarak hosszú ideig, 20-24 hétig gondozzák őket. A fiatalok általában szeptember-októberben hagyják el a fészek környékét.

Táplálkozása

Az uhu tápláléka rendkívül változatos, gyakorlatilag mindent zsákmányul ejt, amit le tud győzni. A törzsalak táplálékállatai között legkevesebb 53 emlős- és 177 madárfaj szerepel. Szívesen fogyasztja a sünt, a bányák közelében talált kifordított bőrök uhu jelenlétére utalnak. Az egyes párok és példányok táplálék-összetétele erősen függ a környezettől. Tavak környékén, mocsaras helyeken több vízimadár szerepel, de gyakoribb a béka is a köpetében. Mezőgazdasági területeken főként mezei pockot, de sok hörcsögöt is zsákmányolnak. Az európai bagolyfajok közül a hörcsög részaránya összehasonlíthatatlanul az uhu táplálékában a legnagyobb.