Énekes rigó

Jegyei

Az énekes rigó (Turdus philomelos) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 23 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-36 centiméter, testtömege 65-100 gramm. Háta sötétes olajbarna, hasa és a torka fehéres, a mellen rozsdasárga, szív- és csepp alakú sötét foltozattal. A szeme fölött világosodó szemöldökvonás látható, szárnya belül rozsdasárgás. Csőre és lába sárgásbarna.

Elterjedése

Az énekes rigó Nyugat-Európától a Bajkál-tóig húzódó terület domb- és hegyvidékein egyaránt megtalálható. A sík vidékeken kisebb egyedszámban, de rendszeresen költ.

Fészkelőhelye

Az énekes rigó előnyben részesíti a fe-nyőerdőket, de lomb- és elegyes erdőkben is költ. A hazai lomberdőkben a dús aljnövényzetű, tisztásokkal tarkított részeket kedveli.

Magyarországon nem vált városlakó madárrá, de Közép- és Nyugat-Európa egyes területein előszeretettel behúzódik a városokba, azonban gyakorisága ezekben a parkokban és tereken nem éri el a fekete rigóét.

Szaporodása

Az énekes rigó április elejétől július végéig kétszer költ.

A hím márciusban foglalja el a 0,4-1,0 ha nagyságú revírjét. A költést néhány nappal később kezdi, mint a fekete rigó. Elegyes erdőben inkább fenyőféléken találhatjuk fészkét. A fészekhely kiválasztásakor előnyben részesíti a törzs melletti ágakat, ritkábban ágvillákban vagy bokrokban (pl. galagonya, vadrózsa) is költ. A hasonló ökológiai igényű fekete rigókkal jelentős revírátfedés lehet, ezért gyakran találhatjuk a két faj fészkét egymás közvetlen közelében. Egyes esetekben a fészkek ugyanazon a fán is lehetnek. (1981-ben Nagykovácsi közelében egy galagonyabokron 1,4 m magasan egy 4 fiókás énekesrigó-fészek, 2,1 m magasan pedig egy 4 tojásos feketerigó-fészek volt.)

Fészkét általában magasabbra építi, mint a fekete rigó. Egy tölgyesben végzett felmérés szerint a fészkek 80%-a a talajtól számítva 1,5-3,5 m magasan helyezkedett el.

Az apró gallyakból és fűszálakból álló fészek belsejét a tojó nyállal kevert fazúzalékkal és sárral simára tapasztja. A fészekalj 4-5, ritkábban 3 vagy 6 tojásból áll. A Nagykovácsi melletti tölgyesben az átlagos tojásszám, 70 fészek alapján 4,5 volt.

A tojó 12-13 napig kotlik. A fiókák 12-14 napig maradnak a fészekben, és ezalatt mindkét szülő eteti őket.

A Török J. által egy tölgyesben végzett vizsgálat szerint 100 énekesrigó-tojásból csak 16 fióka nevelődött fel. A tojások és a fiókák nagyarányú pusztulása az időjárási tényezők (pl. csapadékmennyiség) mellett a területen élő erdei siklók, szajkók és menyétek rovására írható. (Általában az első költésből jóval nagyobb a pusztulási arány, mint a másodikból.)

Táplálkozása

Az énekes rigó tápláléka nagymértékben hasonlít a fekete rigóéhoz, de általában több gilisztát és csigát fogyaszt. Testméretének megfelelően inkább a kisebb termetű zsákmányállatokat fogdossa össze.

A költési időszakban fő tápláléka a giliszták, a lószúnyog és a különböző hernyófajok (nagy termetű araszolók, fésűsbaglyok). A jelentős mennyiséget kitevő hernyók többségét a lombozatban élő fajok alkotják, így valószínűleg csak akkor kerülnek az énekes rigó elé, amikor véletlenül a talajra hullanak vagy bábozódás céljából másznak oda.

Megtalálhatjuk még a zsákmányállatok között az ászkákat, az ikerszelvényeseket, a százlábúakat, az egyenesszárnyúakat, a fülbemászókat, a bogarakat (futóbogarak, pattanók, holyvák, lágy- és cserebogarak), a poloskákat, valamint a kaszás-, a karoló-, és a far-kaspókokat is. A nedvesebb területeken csigát is gyakran fogyaszt, melyek közül a házasokat (berki, ligeti, pannon csiga) köveken töri össze. Gyümölcsösök közelében meggyel és cseresznyével is etetheti fiókáit.

Ősszel különféle bogyókkal egészíti ki főleg gerinctelen állatokból álló zsákmányát. Csiki szeptemberben, ok-tóberben gyűjtött gyomortartalmakban csigákat, egyenesszárnyúakat, fülbemászókat, ormányosbogarakat, szőlőszemeket és különböző bogyókat talált. A bogyós növények kivételével táplálékát a talajon, avarlevelek között, illetve a talaj felső rétegében keresi.