arpi_admin Miért kell madáretető? Tudtad hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra? Számos madárfaj itthon marad. Az etetés könnyebbséget és biztonságot jelenthet a környék madarainak, hogy átvészeljék a hideg időszakot, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végzed. A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a … Olvass tovább
A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve az év madarának 2018-ban a vándorsólymot választotta. Jegyei A vándorsólyomnak hosszú szárnya és rövid farka van, közelebbről röptében is lehet látni a fehér torkát és széles fekete barkóját. Gyors és kemény szárnycsapásokkal repül, … Olvass tovább
Jegyei A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz). 2017-re a tengelicet az Év madarának választották. Élőhelye Hazánk sík és dombvidékein általánosan elterjedt faj. A zárt erdőket kerüli. Fészkét inkább parkokba, útszéli fa-sorokba, gyümölcsösökbe, kertekbe rakja. Erdőben mindig a szélső fák valamelyikén … Olvass tovább
Az év madara 2016-ban a haris volt. A harist a lakosság választotta a 2016-os év madarául az MME honlapján lezajlott internetes szavazáson. Ismerd meg ezt a madarat a harist. Elterjedése Eurázsiái elterjedésű faj. A Brit-szigetektől a Bajkál-tóig, főleg az 50-60. szélességi fok között költ. Dél-Európában nem fészkel, Kis-Ázsiában a magasabb fennsíkokon viszont költ Fészkelőhely Elsősorban … Olvass tovább
Az év madara 2019-ben a gólyatöcs lett. Az alábbi cikkben bemutatom e madár jellemzőit Jegyei A gólyatöcs (Himantopus himantopus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nem véletlenül nevezi “cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Teljes hossza kb. 36 cm, teste galamb nagyságú. A … Olvass tovább
Az év madara 2015-ben a búbosbanka volt. Az alábbi cikkben bemutatom e madár jellemzőit Jegyei A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja. Népies neve fostos bugybóka. Röpte hullámvonalú, lepkeszerű. A levegőben fekete-fehéren keresztcsíkoltnak tűnik. Bóbitáját repülés közben felmereszti, de egyébként … Olvass tovább
Szombaton, a tápiószecsői halastavakon jártunk. Úgy háromnegyedórás vonatozás után értünk Tápiószecsőre. Már a vonatból figyelmesek lettünk egy barna rétihéjára. Elindultunk az úton be a halastavakhoz. Közben már hallani lehetett a zöldikék énekét és a jól ismert “zsírozását”. Először csak hallottuk a madarakat, de később az úton sikerült egyet megpillantani egy fenyőfa tetején. A házak között … Olvass tovább
Szombaton a tatai öreg tavon jártunk. Jómagam a déli pályaudvarról indultam és 1 órás vonatozás után szálltunk le a vonatról, a Tóvároskert megállónál. Itt csatlakoztunk a többiekhez és egy 15 perces sétával jutottunk le a tóhoz. A vasútállomástól a baji úton kell végigsétálni és meg is érkezik az ember az Öreg-tóhoz. A tóhoz érve igencsak … Olvass tovább
Kedves Látogató! Szombaton az M1 14 órakkor vetíti a A világ madárszemmel című sorozat, hatodik, befejező részét. Ez a rész, egy amolyan hogyan készült rész lesz. A filmezés több mint négy évig tartott. Ez idő alatt a stáb 6 kontinenst és 40 országot járt be. Végig különleges technikákat alkalmaztak, pl.: Afrikában siklóernyővel követték a keselyűket … Olvass tovább
A világ madárszemmel 5. rész: Ázsia és Ausztrália Az ötödik részben ezúttal 2 kontinens Ázsia és Ausztrália tájait utazhatja át a néző a madarak szemével. Pártás darvak kelnek át a Himalája egyik hágóján India felé, Rajasthanban (India nyugati részén) keselyűk figyelik a vadászó tigriseket. A szivárványlórik bejárják Ausztrália Aranypartját. Kínában pedig fecskék köröznek a Nagy Fal … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.