Búbos banka

Jegyei

A búbos bankát más madárral nem lehet összetéveszteni. Röpte hullámvonalú, lepkeszerű. A levegőben jobbára fekete-fehéren keresztcsíkoltnak tűnik. Bóbitáját repülés közben gyakran felmereszti, de egyébként is sűrűn mozgatja.

Élőhelye

A búbos banka a félsivatagok, füves puszták, erdős sztepek, legelőterületek, nagy gyümölcsösök, külterjesen használt , változatos kultúrtájak madara. Kis-Ázsiában mindennapos látvány. Az Alpoktól északra fekvő területekre valószínűleg a középkorban, a legeltetett juhnyájak és marhacsordák nyomán vándorolt be. A haszonerdők terjedése, a gyümölcsösökben az öreg fák kivágása és a műtrágyázás századunkban ismét dél felé szorította. A Földközi-tenger medencéjében, ahol még ma is nagy területeken legeltetnek, gyakori madár.

A búbos banka hazánkban, különösen az alföldi tanyák, falvak és hodályok környékén, mindenütt előfordul, Mivel pusztai madár, nem a vízben, hanem a homokban fürdik. Természetes tápláléka mellett vízre nincs szüksége.

Szaporodása

Tavasszal egész nap hallani a hímek messzire hangzó “up-up-up” kiáltását, amelyről a búbos banka tudományos nevét is kapta(Upupa epops). Hangadás közben tollait a torkán felborzolja, gyengén nyitott csőrét a melléhez szorítja. Körülbelül június végéig szól.

A búbos banka párok odúban költenek. Korhadt, öreg fák belsejében éppen úgy megtelepednek, mint a hodályokban, pajtákban, ólak padlásain, farakás között, fában szegény vidékeken sziklarepedésekben, kőfalak üregeiben vagy kutakban, ez utóbbiban akkor is, ha a gulya naponta odajár inni. Költ kőrakásokban és löszfalak üregeiben is. Találtak már kotló búbosbankát porladó lókoponyában is. Odúját gyakran éveken át használja, néha növényi szálakkal, száraz levelekkel szegényesen ki is béleli. 

Költési ideje délen márciusban, Közép-Európa nyugati felén május derekán (hazánkban néha április végén) kezdődik. Délen júliusban másodszor is költ. Kezdetben csak a tojó kotlik, és hím eteti, de a kotlási idő vége felé a hím néha felváltja a párját. A bubós banka fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, testüket ritkásan nőtt  hosszú piheszálak fedik.  Etetéskor az énekesmadarak fiókáihoz hasonlóan tátognak. Amikor már önállóan táplálkoznak, torkuk élénkvörös színe elhalványul.  A fiókák és a kotló tojó fartőmirigyei a költési időben bűzös váladékot termelnek, a kicsinyek az odúba behatoló ellenséget jól célzott, bűzös ürülékkel fogadják. A fiókák 22-24 napig maradnak az üregben, szüleik rovarokkal etetik őket. Kirepülés után a búbos banka család rövid ideig még együtt marad, amíg a fiatalok teljesen önállóvá nem válnak. Nemsokára már meg sem lehet különböztetni őket az öreg madaraktól.

Tápláléka

A búbos banka tápláléka rovarok, főként egyenesszárnyúak, meglepően sok lótücsök, giliszták. A zsákmányt feldarabolja, a levegőbe dobja, és olyan ügyesen kapja el, hogy éppen a hosszú végével pottyan a madár nyelv nélküli torkába

Képek

búbos banka
Búbos banka
búbos banka
Búbos banka
búbos banka
Búbos banka
búbos banka
Búbos banka
búbos banka
Búbos banka

 

Galéria

Videó a búbos bankáról

Hang a búbos bankáról

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

 

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close