Dolmányos varjú

Általános jellemzése

A dolmányos varjú vagy szürke varjú (Corvus cornix) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

A kormos varjú (Corvus corone) alfajának tekintették Corvus corone cornix néven, 2002-ben azonban önálló fajjá nyilvánították. A kormos varjú vikariáló faja, vagyis közös őstől származnak, de különböző földrajzi területeket vagy különböző jellegű élőhelyeket elfoglalva és azokhoz alkalmazkodva alakultak más-más fajokká. Ott, ahol a kormos varjú és a dolmányos varjú előfordulási területei érintkeznek, létrejöhetnek hibrid példányok is, azonban nem olyan gyakran, mint azt korábban gondolták. Manapság a szóban forgó varjúfajnak négy elfogadott alfaja van, de ezek közül az egyiket, a Corvus cornix capellanus-t, mely Irak és Irán területén él, egyes kutatók önálló fajnak tekintik, mivel megjelenésben igen különbözik az európai törzsalfajtól.

Eurázsia egyik jellegzetes és gyakori madara. Észak-, Kelet- és Délkelet-Európában, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, egészen Irán nyugati feléig széles körben elterjedt. A madár alapszíne hamuszürke, azonban a feje, torka, szárnyai, farktollai és a combján lévő tollak feketék. A csőre, a szemei és a lábai szintén fekete színűek. Mint minden varjúféle, a dolmányos varjú is opportunista, azaz mindenkori helyzethez alkalmazkodó, mindenevő; étlapján egyaránt található növényi és állati eredetű táplálék.

Jegyei

A dolmányos varjú hossza 44-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 84-100 centiméter, testtömege 540-600 gramm. A hím egy kicsivel nagyobb a tojónál, de a színezet szempontjából teljesen egyformák. A háta és a testalja hamuszürke, míg feje, torka, szárnyai, farktollai és a combján levő tollak fényesen fekete színűek. Erős, vaskos csőre és a lábai feketék. A szivárványhártyája (iris) sötétbarna színű. Évente csak egyszer vedlik, ősszel, mint a legtöbb varjúfaj. Röpte lassú és erőteljes; szokatlanul egyenes vonalú. A fióka kikeléskor jóval sötétebb, feketébb, mint szülei. A nagyobb, fiatal madár viszont már világosabb és egyszínűbb, mint szülei; szemei kékes vagy szürkés árnyalatúak; a szája vörös színű.

A jellegzetes szürke-fekete színezetével a dolmányos varjút nemigen lehet összetéveszteni a kormos varjúval, vagy a nála kisebb csókával (Corvus monedula). Azonban a két rokon varjú károgása alig különböztethető meg

Elterjedése

A dolmányos varjú elterjedési területébe egész Európa beletartozik. Ázsiában Kelet-Szibériáig fordul elő. Európa nyugati, délnyugati területein és Nagy-Britan-niában a kormos varjú nevű alfaja él. Írországban, Skandináviában, valamint az Elbától és az Alpoktól keletre és délre a nálunk is honos alfaj, a dolmányos varjú él. A két alfaj elterjedési területe hazánk nyugati határvidékén találkozik.

Magyarországon a kormos varjú csak ritkán kerül elő. Győr-Sopron és Vas megye nyugati részén esetenként egy-két pár fészkelését, illetve kormos és dolmányos varjak párbaállását, hibridek megjelenését figyelték meg . Költési időben történt előfordulásáról elszórtan az ország más vidékeiről (Békés, Szabolcs-Szatmár, Pest megye) is vannak adatai].

A dolmányos varjú hazánkban mindenütt gyakori, bár az összefüggő erdős területeket nem kedveli, ezért ott kisebb számban költ.

Fészkelőhelye

A dolmányos varjú mezőgazdasági területek közelében, fasorokban, ligeterdőkben, ártéri erdőkben, erdőszéleken telepszik meg. Esetenként magánosan álló fákon is fészkel. Az elmúlt években a városi parkokban is költött . Fészkét általában a legkülönbözőbb fákon a koronaszint felső harmadában, nagy magasságban építi, de védett, kevésbé zavart területeken akár 3-4 m magasan is fészkelhet.

Szaporodása

A dolmányos varjúk február végén már megjelennek a költőhely környékén, tatarozzák, építik fészkeiket. A kotlás legtöbbször március közepén indul meg. A fészekalj pusztulása esetén újra költenek, emiatt gyakran még júniusban is találunk fészekben ülő fiókákat.

Terjedelmes fészkét a hím és a tojó száraz gallyakból közösen építi, majd a nedves földdel kitapasztott csészét fűszálakkal, mohával, fahánccsal, szőrrel, tollal és más puha anyaggal béleli. Ha költőhelyén nem zavarják, fészkét több éven keresztül is használja. Fészekalja 4-6 tojás, csak a tojó kotlik. A költés már az első tojások lerakása után megkezdődhet. A fiókák a 18-20. napon kelnek ki, és négy-öt hétig maradnak a fészekben. A kelés utáni első napokban a táplálékot kizárólag a hím hordja, a tojó a fiókákat melegíti. A későbbiek során mindkét szülő hoz élelmet, de csak a tojó etet.

A dolmányos varjú fiatalok a negyedik hét után már a fészek melletti ágakon várják a táplálékkal érkező szüleiket. Kirepülés után még 3-4 hétig együtt jár a család.

Táplálkozása

A dolmányos varjú túlnyomórészt állati táplálékot fogyaszt. Étrendjében első helyen a rovarok szerepelnek, melyeket a legelőkön, szántásokon szed össze. Nagy számban pusztítja a sáskákat, ormányosbogarakat, futóbogarakat, cserebogarakat, pajorokat, drótférgeket és a bagolylepkék hernyóit. Nyár végén, ősszel, különösen ha mezeipocok-gradáció van, sok apró rágcsálót zsákmányol. Tavaszi időszakban a napos nyúlfiakat és a tapasztalatlan madárfiókákat is elfogja.

A dolmányos varjú fészekrablása közismert. Madártojások fogyasztására specializálódott példányai módszeresen derítik fel és fosztják ki a talajon fészkelő madarak fészekalját. Pusztításukat a gyalogutakon, kazlak tetején és más táplálko-zóhelyeken összehordott, feltört tojások tucatjai jelzik. Táplálékszerzésben sok-oldalúságát igazolja az is, hogy kisebb halakat képes kiemelni a sekély, part menti vizekből. Sőt Futó E. és Schmidt E. megfigyelése szerint a Kis-Balatonban éjszakázni beszálló seregélycsapatból is elfognak egy-egy példányt. Nem elhanyagolható dög- és hulladékeltakarító tevékenysége sem.

A dolmányos varjú növényeket is fogyaszt, különösen gyümölcsök (fehér eper, cseresznye, meggy) és termesztett magvakat (kukorica, búza, árpa, napraforgó). A téli hónapokban főleg hulladékmagvakat eszik.

Képek

Videó a dolmányos varjúról:


Hang a dolmányos varjúról:




HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close