Csíz

csíz

Jegyei

A csíz (Spinus spinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-23 centiméter, testtömeg 11-18 gramm. A hím sárgászöld vagy fiatalok és a tojók szürkészöld színűek. Szárnyán és farkán sárgászöld/fekete mintázat figyelhető meg. A hímek fejteteje („sapkája”) fekete.

Elterjedése

A csíz az eurázsiai fenyőrégiókban, főleg Észak- és Közép-Európa, Szibéria és Közép-Ázsia hegyvidékein költ, de fészkel Olaszországban, a Balkán-félszigeten és a Kaszpi-tenger környékén is.

Hazánkban eddig egyedül a Bükk-hegységben sikerült bizonyítani fészkelését, de valószínűleg költött már a Hanságban és a Zempléni-hegységben is. Több megfigyelő költési időben látott csízeket a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban, ezért feltételezhető, hogy időnként itt is megtelepszik.

Fészkelőhelye

A csíz általában idős lucfenyvesek, fenyőligetek szélső fáin költ, de a határainkhoz közel levő Pozsony megyei Szentgyörgyön Ertl G. 1895-ben, égerlápon találta a fészkét egy égerfa kinyúló ágain, 15 m-re a föld felett.

Szaporodása

Néha már április elején teljes az első fészekalja. Második költését május végén, június elején kezdi.

A csíz fészke általában nagyon magasan, egy kinyúló lucfenyőág végén, a dús fenyőhajtásoktól jórészt takarva épül. A tojó egyedül épít. Egyes esetekben magára az ágra rakja, máskor a lecsüngő hajtások közé szövi fészkét, amelynek alapja fenyőgallyacskákból készül. A fala száraz növényi szálacskákból és mohából áll, amely közé apró, röpítős mag nélküli virágrészecskéket, hernyó- és pókszövedéket, kevés zuzmót sző. A csésze finom hajszálgyökerekből áll, köztük néhány szőrszál; a belső bélést apró tollacskák alkotják. A fészek külső átmérője 9 cm; csészeátmérő 3,5 cm; a csésze mélysége 3 cm. Újabb bizonyító értékű fészket Győry és Szabó talált 1959. április 7-én a Bükk-fenn-síkon.

A tojó naponta rakja összesen 4-5 tojását. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. Csak a tojó kotlik, a hím közben eteti. A fiókák 11-12 nap múlva kelnek ki. Először egyedül a tojó eteti őket, később a hím is. 12-15 napig maradnak a fészekben. A kirepülésük utáni első hetekben még a szüleiktől kapnak eleséget, de később önállósodnak, és sokszor már június végén kisebb csapatokba verődve kóborolnak.

Táplálkozása

A csíz magevő. Az égereseket, valamint a nyíreseket lepi el, és a fák koronájában az áltobozterméseket bontja ki a magokért. Ugyanez megfigyelhető bőséges toboztermés esetén a lucosokban is. Kedvelt tápláléka a vörösfenyő, a mezei juhar, az ezüstjuhar és más, kisebb magvú fák termése. Parkokban, arborétumokban nyugati tuja, mocsárciprus, duglászfenyő és egyéb díszcserjék terméseit, parlagokon a libatopfélék, imolák, katángok magvait fogyasztja. Csaba megfigyelte, hogy pajzstetveket is eszik.

Képek

Videó a csízről:

Hang a csízről:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close