Csíz

Jegyei

A csíz (Spinus spinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-23 centiméter, testtömeg 11-18 gramm. A hím sárgászöld vagy fiatalok és a tojók szürkészöld színűek. Szárnyán és farkán sárgászöld/fekete mintázat figyelhető meg. A hímek fejteteje („sapkája”) fekete.

Elterjedése

A csíz az eurázsiai fenyőrégiókban, főleg Észak- és Közép-Európa, Szibéria és Közép-Ázsia hegyvidékein költ, de fészkel Olaszországban, a Balkán-félszigeten és a Kaszpi-tenger környékén is.

Hazánkban eddig egyedül a Bükk-hegységben sikerült bizonyítani fészkelését, de valószínűleg költött már a Hanságban és a Zempléni-hegységben is. Több megfigyelő költési időben látott csízeket a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Bakonyban, ezért feltételezhető, hogy időnként itt is megtelepszik.

Fészkelőhelye

A csíz általában idős lucfenyvesek, fenyőligetek szélső fáin költ, de a határainkhoz közel levő Pozsony megyei Szentgyörgyön Ertl G. 1895-ben, égerlápon találta a fészkét egy égerfa kinyúló ágain, 15 m-re a föld felett.

Szaporodása

Néha már április elején teljes az első fészekalja. Második költését május végén, június elején kezdi.

A csíz fészke általában nagyon magasan, egy kinyúló lucfenyőág végén, a dús fenyőhajtásoktól jórészt takarva épül. A tojó egyedül épít. Egyes esetekben magára az ágra rakja, máskor a lecsüngő hajtások közé szövi fészkét, amelynek alapja fenyőgallyacskákból készül. A fala száraz növényi szálacskákból és mohából áll, amely közé apró, röpítős mag nélküli virágrészecskéket, hernyó- és pókszövedéket, kevés zuzmót sző. A csésze finom hajszálgyökerekből áll, köztük néhány szőrszál; a belső bélést apró tollacskák alkotják. A fészek külső átmérője 9 cm; csészeátmérő 3,5 cm; a csésze mélysége 3 cm. Újabb bizonyító értékű fészket Győry és Szabó talált 1959. április 7-én a Bükk-fenn-síkon.

A tojó naponta rakja összesen 4-5 tojását. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. Csak a tojó kotlik, a hím közben eteti. A fiókák 11-12 nap múlva kelnek ki. Először egyedül a tojó eteti őket, később a hím is. 12-15 napig maradnak a fészekben. A kirepülésük utáni első hetekben még a szüleiktől kapnak eleséget, de később önállósodnak, és sokszor már június végén kisebb csapatokba verődve kóborolnak.

Táplálkozása

A csíz magevő. Az égereseket, valamint a nyíreseket lepi el, és a fák koronájában az áltobozterméseket bontja ki a magokért. Ugyanez megfigyelhető bőséges toboztermés esetén a lucosokban is. Kedvelt tápláléka a vörösfenyő, a mezei juhar, az ezüstjuhar és más, kisebb magvú fák termése. Parkokban, arborétumokban nyugati tuja, mocsárciprus, duglászfenyő és egyéb díszcserjék terméseit, parlagokon a libatopfélék, imolák, katángok magvait fogyasztja. Csaba megfigyelte, hogy pajzstetveket is eszik.

Képek

[nggallery id = 194]

Videó a csízről:

Hang a csízről:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!