Kék cinege

Jegyei

A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.

A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak.

A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.

Elterjedése

A kék cinege Európában, Észak-Afrikában és Elő-Ázsiában költ. Hazánkban mindenfelé elterjedt, ahol fészkelésre megfelelő helyet talál.

Fészkelőhelye

A kék cinege elsősorban az idősebb lomberdőket kedveli. Minden olyan élőhelyen költ, ahol a széncinege is megtalálható. Kisebb számban megtelepszik gyümölcsösben, városszéli kertben, parkban és ártéren is.

Szaporodása

A kék cinege az első tojásokat április elején, általában néhány nappal korábban rakja mint a széncinege. Egy-egy területen a párok egyszerre kezdik a költést. A populáció kisebbik része május végén, június elején másodszor is költ.

A szén- és a kék cinege közös élőhelyén a fészkelési helyekért és bizonyos esetekben a táplálékért is versenghet. A fészkelési helyért folytatott harcot csökkenti az, hogy a kék cinege, kisebb termeténél fogva, a szűkebb nyílású odút is képes elfoglalni. Ha teheti, magasabban elhelyezkedő odút választ.

A kevés gyökér- és fűszál alapra sok mohából épített, szőrrel bélelt, 6-9 cm magas fészket a tojó építi. A hím is hord fészekanyagot, de azt a tojó építi be.

A tojások száma 6-14, kivételesen 15 is lehet. Ritkán az is előfordul, hogy két tojó azonos fészekbe rakja tojásait. Ilyen esetben a tojásszám az említettnél nagyobb. A Pilisben vizsgált 40 fészekaljban az első költés átlagos tojásszáma 12,0 a másodiké 7,0 volt.

A kék cinege tojó 14 napig üli a tojásokat. Hideg, esős tavaszokon 20-21 napos kotlás is lehetséges. A fiókák 18-22 napig maradnak a fészekben, ezalatt mindkét szülő táplálja őket. Korodi megfigyelései szerint a tojó és a hím együttesen napi 335 alkalommal etetett.

Táplálkozása

A kék cinege táplálkozóhelyei és tápláléka is erősen hasonlít a széncinegééhez. A költési időben szinte kizárólag lepkehernyókkal (tölgyilonca, kis téli-araszoló, fésűscsápú bagolylepke fajok) és a pókokkal (zöld keresztespók, kalitpók és karolópók) táplálkozik. Esetenként elfog néhány poloskalárvát, lószúnyogot, bársonylegyet és bogarat is.

Kisebb termete miatt a kék cinege többet tartózkodik a vékonyabb gallyakon, ahol a széncinegét ritkábban figyelhetjük meg. A szén- és barátcinegéhez képest többször keresi és fogyasztja táplálékát az ágakon háttal lefelé függeszkedve. Ősszel és télen más cinegefajokkal együtt vegyes csapatokban kóborolva keresi élelmét. Ilyenkor a széncinegéhez hasonlóan petéket, pajzs- és levéltetveket, bogarakat, pókokat és növényi terméseket fogyaszt.

Vonulása

A kék cinege állandó, illetve kóborló madár. Télen a szén- és a barátcinegékkel, királykákkal, csuszkákkal és fakúszókkal vegyes csapatokban költőterülete közelében kóborol. Gyakran megfigyelhetjük nádasokban is.

Képek

Videó a kék cinegéről:

Hang a kék cinegéről:



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close