Vetési varjú

Jegyei

A vetési varjú (Corvus frugilegus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

A fajt veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a kék vércsével együtt – a 2009-es „év madarává” választotta.Magyarországon 2001 óta védett madárfaj.

Nagysága kb. 45 cm, szárnyfesztávolság 81–99 cm, tömege 300–340 g. Az egész madár koromfekete. A nemek hasonlóak.

Elterjedése

A vetési varjú tipikusan eurázsiai faj. Új-Zélandra az ember telepítette be. Földrészünkön Skandinávia és Spanyolország legnagyobb részén, illetve az Appennini-félszigeten és az Adriai-tengerparton nem költ.

A vetési varjú Magyarországon a sík és dombvidékek gyakori költő madara, 300 m tengerszint feletti magasságú területeken azonban nem fészkel.

Fészkelőhelye

A vetési varjú fészektelepei főleg mezőgazdasági területeken, szántóföldek közé ékelődött ligeterdőkben, erdősá-vokban, valamint folyók, tavak menti erdőfoltokban létesültek. Az összefüggő, zárt erdőket kerüli. Az utóbbi évtizedekben rohamosan urbanizálódik, 1980-ban már az állomány 17,5%-a költött parkokban, lakott területeken.

Szaporodása

Az első tojások lerakására már március második felében sor kerül, de a tojásrakás kezdete a telepen belül is eltérő. Az idősebb tojók fészekalja április elejére, a fiataloké április végére válik teljessé.

A vetési varjú telepesen, gyakran több százas, esetenként ezres kolóniákban fészkel. Már március első felében tatarozzák a fák koronájának felső harmadában, általában nagy magasságban épült fészkeiket. Leggyakrabban a tömegfafajokon, az akácon és a nyáron fészkelnek.

A fészkeket a telepen vagy a telep közelében letördelt vékony száraz ágakból alapozzák. A csészét sárral tapasztják, majd mohával, fahánccsal, gyökérdarabkákkal, fűszálakkal bélelik. A hím a fészekanyagot hordja, a tojó építi. Gyakran a régi fészek anyagából építik az újat. Az is előfordul, hogy a régi fészkeket használják alapnak, így „emeletes”, 70-80 cm magas fészkek is kialakulhatnak.

A vetési varjú fészekalja általában 4-5, ritkábban 3 vagy 6 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A kotlás az esetek többségében már az első tojás lerakása után megkezdődik, emiatt az egy fészekben levő fiókák különböző fejlettségűek. A fióka-kori pusztulás aránya nagy, eléri a 25-30%-ot is .

A fiatalok nevelésében mindkét szülő részt vesz, a hím táplálékot hord, a tojó etet. A vetési varjú fiókák 28-32 napig maradnak a fészekben, az utolsó napokat a telep szélső fáinak ágain töltik és kirepülésük után (május végén, júniusban) is visszatérnek éjszakázni a telepre. A kirepült madarakat még két-három hétig táplálják a szülők, azután már önállóan szerzik meg a napi élelmet.

Táplálkozása

A vetési varjú mindenevő madár. Tápláléka rendkívül változatos és nagymértékben függ a környezettől. Elsősorban haszonmagvakat (kukorica, napraforgó, búza), talajszinten élő és talajlakó rovarokat és azok lárváit (sáskák, gyalogcincérek, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, pajorok, drótférgek, hernyók, trágyabogarak, dögbogarak), gyűrűsférgeket, apró rágcsálókat (főleg mezeipocok) fogyaszt.

Az érő gyümölcsöt (cseresznyét, szőlőt, diót stb.) sem veti meg, alkalomadtán kifosztja a talajon nyílt helyen, alacsony növényzetben fészkelő madarak fészekalját, és szívesen rájár a dögre is. Téli időszakban jelentős a hulladékeltakarító szerepe.

A vetési varjú táplálékszerzést tekintve rendkívül találékony és alkalmazkodóképes. Nagyszámú gyomortartalom elemzése alapján bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági viszonyokban bekövetkezett átalakulások (monokultúra, kemizálás, gépesítés) az elmúlt évtizedekhez képest megváltoztatták a vetési varjak táplálék-összetételét. A talaj rovarfaunájának elszegényedése következtében csökkent a rovarok és növekedett a haszonmagvak aránya táplálékában, ezért fokozódott mezőgazdasági károsítása is. Különösen érzékeny károkat okozhatnak kolóniáik közelében a kelő kukoricában. A vetési varjúval ma már, mint a mezőgazdaság egyik legjelentősebb madárkártevőjével számolnak, de sokoldalú táplálkozása folytán a természetvédelemnek és a vadgazdálkodásnak is gondot okoz.

Képek

Videó a vetési varjúról:

Hang a vetési varjúról:





HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close