Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egyik rendje. Általánosságban elmondható, hogy igen intelligens állatok, rendkívül fogékonyak, zsákmányszerzési módszereik és az ehhez kapcsolódó adottságaik pedig nagyon kifinomultak.
A baglyok főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel fülük aszimmetrikusan helyezkedik el a koponyán, és ezért hatékonyabb a térhallásuk. Látásuk is kitűnő: a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt, és az infravörös tartományban is látnak. A baglyok nem tudják a szemgolyójukat forgatni, ezért ha nézésük irányát változtatni akarják, az egész fejüket elfordítják.
Ezen az oldalon érdekességeket, a baglyok hangjait, jellemzőit találhatod.
Uráli bagoly hangja A uráli bagoly nőstény hangja nyers, rekedt (a szürke gém és az uhu kiáltására is emlékeztető) kéttagú „kre-ef!”. Riasztása hangos, orrhangú „vakk!” A hím territoriális hangja mély, héttagú huhogás. Az első két hang után ad kb. 4 mp-es szünet majd egy kettős és közvetlenül utána egy háromtagú hangsor következik: „hu-uh…. huhu uhuhu”. … Olvass tovább
Uhu bagoly hangja A nőstény uhu éles „kréev” hangon kiált. Vészhangja vad, ijesztően erőteljes, orrhangú „kva!” vakkantás, amelyet gyakran gyors egymásutánban 3-5-ször ismétel: „kva-kvá-kva!”. Izgalmában orrhangú, fojtott sirályszerű „gau” hangot ad. A uhu bagoly nászhangja zengő „ú-hu” kiáltás, amelynek második tagja ereszkedő. Közelről meglepően gyengének tűnik, de 1,5-4 km-re is elhallatszik. Ált. 8-12 mp-enként ismétli. … Olvass tovább
Jegyei Az uhu bagoly a legnagyobb bagolyfaj, szárnyfesztávolsága 170 cm felett van. Feltűnő tollfüle és élénk narancsvörös szeme van. Élőhelye Az uhu bagoly mindenütt előfordul, ahol az ember nem üldözi, ahol nincs sok villamos vezeték, és ahol elegendő táplálékot, költésre alkalmas sziklafalat talál. Közép-Európában ezek a feltételek csak nagyon ritkán jönnek össze, ezért az uhu … Olvass tovább
A seregély természetes ellensége(i) A seregélyek természetes ellensége a madarak közé tartozik. A seregélycsapatok jellemző reakciója ragadozómadarak felbukkanása esetén az, hogy a levegőbe emelkedik az egész csapat és gyors ütemben változtatják az alakzatokat. A csoportba verődött madarakat a ragadozók igen ritkán választják zsákmányul. A seregélyek kifejlett egyedeit főleg héják (Accipiter gentilis), karvalyok (Accipiter nisus) ejtik … Olvass tovább
Macskabagoly érdekességek A hideg téli napokon a macskabagoly napközben is sütkérezik, máskor a kémény sarkán üldögél, ahol kellemes meleg levegő áramlik felfelé. A járókelők gyakran hazaviszik a földön talált fiatal baglyot, mert árvának vélik. Az ilyen madár felnevelése, visszavadítása sok tapasztalatot és időt kíván. A sokoldalú és alkalmazkodóképes macskabagoly talán talán az egyetlen bagolyfaj Európában, … Olvass tovább
Macskabagoly kamera Ezen az oldalon egy macskabagoly kamera felvételét láthatod. Jelenleg nem élő kamera, de egy korábbi felvételt nézhetsz meg rajta, ahol meglett a macskabagoly harmadik tojása. A macskabagoly tojója egyébjént 48 órás vagy néha nagyobb időközönként általában 3-5 tojást rak és 28-60 napig kotlik. A hím látja el eleséggel. A fiókákat a tojó enyhe … Olvass tovább
Macskabagoly odú Az eredetileg a zárt erdők vastag fáinak korhadásos üregeiben, ágcsonkjaiban költő macskabagoly számára nagy méretű, nagy bejárati nyílású költőládákat lehet kihelyezni. A madárházak közül a „D” típusú macskabagoly odú a normál „D” odú legnagyobb testvére, mely méreteinél fogva speciálisan a macskabagoly megtelepedését segítheti elő. A macskabagoly kedveli a faodvakat, üregeket, kéményeket, ezért az … Olvass tovább
Macskabagoly hangja A macskabagoly sokat szól. Leggyakrabban a névadó, élesen nyávogó „kju-vikk” hangot adja, ennek erőteljesebb változata riasztásul szolgál. Gyászos, elnyújtott huhogását (territoriális hang) a kezünk közé fújva könnyen utánozhatjuk. Első tagja hosszabb, végén ereszkedő, ezt kb. 4 mp-es szünet követi, majd egy hirtelen „hu” után remegő hangú, hosszasabb huhogás következik, amelyet egy, az elsőhöz … Olvass tovább
Lappantyú hangja A lappantyú hangja rendszerint csak a költési időben, éjszaka hallható. Hívóhangja békaszerű, csengő „tyrrüt”. „Éneke” messze (akár 1 km-re) hangzó pirregés, amely közelről kereplő és intenzív. Rövid szünetekkel órákon át, szürkülettől hajnalig képes szólni „két ütemben”: „tyrrrrrörrrrörrrrr…”. Ha a nőstény a közelbe érkezik, a pirregés „tyorr, tyorr” hangokkal akadozó ritmusúra vált (mint egy … Olvass tovább
Kuvik fészek – hol fészkel a kuvik? A kuvik elsősorban a nyílt területek madara. Jellemző élőhelyei az alföldi tanyák, istállók, juhhodályok, öreg állományú gyümölcsösök, koros fákkal tarkított legelők, szőlőhegyek, árterek csonkolt füzesei, parkok, öreg fasorok. Fészkelőhelyének megválasztásakor nem kerüli az ember közelségét. Épít a kuvik fészket? A kuvik fészket nem épít, tojásait – melyek száma … Olvass tovább
