Barion Pixel

Uráli bagoly

uráli bagoly

Jegyei Az uráli bagoly (Strix uralensis) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Megjelenése macskabagolyra emlékeztet, de annál nagyobb, az uhunál kisebb. Színezete sápadt szürkésbarna, hátán feltűnő sötét mintázattal. Feje kerek, arca szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű, szemei feketék. Farka hosszú ék alakban végződik, keresztcsíkozott. Szárnyai lekerekítettek. Röpte erőteljes, … Olvass tovább

Kuvik

kuvik

Jegyei A kuvik (Athene noctua) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. A népnyelv halálmadárnak is nevezi. Testhossza 21-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-245 gramm. A kuvik kis termetű bagolyfaj, melynek lapos fejtetője, tömzsi, vaskos testalkata és rövid farka van. Homloki része, illetve fejének teteje ellaposodott, mely rosszalló … Olvass tovább

Hamvas rétihéja

Rétihéja

Jegyei A hamvas rétihéja (Circus pygargus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja … Olvass tovább

Darázsölyv

darázsölyv

Jegyei A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen. Elterjedése A darázsölyv … Olvass tovább

Kerecsensólyom

Kerecsensólyom

Jegyei A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Nagytestű ragadozómadár, Európában és Ázsiában honos, és ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben „Az év madarává” választotta. Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 … Olvass tovább

Kék vércse

kék vércse

Jegyei Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. A hím testtömege 130–160 gramm, a tojó 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat. Elterjedése Eurázsiái elterjedésű, tipikusan síkvidéki faj, Magyarországtól nyugatra már nem fészkel. Hazánkban elsősorban a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén költ, a Dunán-túlon csak szórványosan. A … Olvass tovább

Szirti sas

szirti sas

Jegyei A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas. A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara. Szárnyfesztávolsága kb.2,2 m; színezete világosabb vagy sötétebb barna, a fiatalok faroktollainak tövi része fehér, és fehér folt látható a kiterjesztett szárnyakon is. … Olvass tovább

Békászó sas

Békászó sas

Jegyei A békászó sas (Aquila pomarina) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testhossza 60–65 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 135–160 centiméteres, testtömege 1100–2000 gramm közötti. A legkisebb faj az Aquila nemből, de így is nagyobb, mint egy egerészölyv. A két nem egyforma, azonban a tojók nagyobbak. Teljes felnőtt … Olvass tovább

Parlagi sas

parlagi sas

Jegyei A parlagi sas (Aquila heliaca) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Elterjedése A parlagi sas Európában csak Szlovákia déli részén, Jugoszláviában, Romániában és Bulgáriában költ. A Szovjetunióban a sztyeppzónában az Északi-Kaukázustól a Bajkál-tóig nyúlik el-terjedési területe. A Spanyolországban élő alfajt egyes szerzők külön fajnak tartják. Fészkelőhely Középhegységeink déli kitettségű völgyeiben, ürgék, hörcsögök által lakott legelők közelében telepszik meg. Előfordult … Olvass tovább

Vándorsólyom

Sólyomfélék

Általános jellemzői A vándorsólyom a madarak osztályának sólyomalakúak rendjébe, azon belül a sólyomfélék családjába tartozó faj. A vándorsólyom a sólyomfélék családjának az egyik legnagyobb elterjedési területtel rendelkező képviselője. Mérete kb. akkora, mint egy nagytestű varjúé. Kékesszürke háta, hófehér alapon sorokba rendeződött fekete, csepp alapú pettyes hasi része és fekete feje van, amelyen szintén fekete „bajusz” húzódik. A vándorsólyomnál is észrevehető a nemi kétalakúság: a tojó jóval nagyobb, … Olvass tovább

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com
Verified by MonsterInsights

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close