Darázsölyv - Európa madarai

Jegyei

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.

Elterjedése

A darázsölyv Európában a legészakibb területek, a Brit-szigetek és a Pireneusi-félsziget kivételével, mindenütt költ. Kis-Ázsiából hiányzik. Keleten Szibériáig terjed.

Hazánkban a hegy- és dombvidéken általános elterjedésű, más területeken a fészkelésre alkalmas erdők határozzák meg jelenlétét.

Fészkelőhelye

Szinte kizárólag a meleg, déli kitettségű tölgyesekben költ. Megtelepszik az erdők mélyén is, de a szélekhez közeli területek, a tisztások, gyümölcsösök, rétek közelségét kedveli. A darázsölyv bükkösökben ritkán fészkel.

Szaporodása

Májusban már megfigyelhető jellegzetes nászrepülése, amikor szárnyait a teste felett és alatt is összecsapja, szinte tapsol velük. Május végén, de többnyire csak június elején teljes a fészekalja. A darázsölyv fiókák augusztus elején-közepén hagyják el a fészket.

Viszonylag kis méretű, lapos fészkét mindig a törzs mellé építi zöld leveles ágakból. A fészek készítésében mindkét szülő részt vesz. Előfordul, hogy más ragadozó madarak – elsősorban egerészölyv – előző évi fészkét használja fel alapul. Szinte kizárólag tölgyesekben, illetve elegyes erdőben tölgyfára építi fészkét. A fészek talajtól való távolsága az erdőállománytól függ, általában 10-12 m, de lehet ennél lényegesen több is.

Két tojást rak, több napos időkülönbséggel. (Irodalomból ismert egy-, illetve háromtojásos fészekalj is, ilyen hazánkban idáig még nem fordult elő.) Legkorábbi tojás adata 1956. május 21.

A kotlás 33-34 napig tart. Mindkét szülő – de a tojó többet – ül a tojásokon. A fiókák kikelése utáni első héten a darázsölyv hímje hordja a táplálékot, a tojó etet. Később – más fajokkal (héja, ölyv) ellentétben – mindkét szülő azonos mértékben vesz részt a fiókák nevelésében. Az utódok hathetes korukban hagyják el a fészket, de éjszakánként még visszajárnak oda.

Táplálkozása

A darázsölyv legfontosabb tápláléka a különböző méh- és darázsfajok lárvái és bábjai. Ezek fészkét a földi lyukakból lábbal és csőrrel kaparja ki, majd a léphez hozzáférve, megeszi az abban levő állatokat. Sokszor hosszan gyalogol a talajon és közben sokféle rovart, főleg nagyobb bogarakat, sáskákat fogyaszt. Viszonylag gyakran fog gyíkot, siklót, néha madarat – főleg még röpképtelen fiókákat – is kiszed a fészkéből. Emlősöket ritkán fog.

A szülők a fiókákat az első héten szinte kizárólag méh- és darázslárvákkal táplálják, csak később adnak nekik más táplálékot is.

Vonulás

A darázsölyv vonuló madár, sokszor igen nagy tömegekben gyűlik össze, Svédország és Dánia, illetve a Boszporusz, Málta és Gibraltár környékén. Április közepén érkezik vissza költőterületére, és nagyon korán, augusztus végén, szeptember elején elvonul. Telelőterülete Közép- és Dél-Afrika (Guinea, Zaire, Angola, Zimbabwe).

Eddig Olaszországban és Máltán került kézre egy-egy magyar gyűrűs példány.