Darázsölyv

Jegyei

A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.

Elterjedése

A darázsölyv Európában a legészakibb területek, a Brit-szigetek és a Pireneusi-félsziget kivételével, mindenütt költ. Kis-Ázsiából hiányzik. Keleten Szibériáig terjed.

Hazánkban a hegy- és dombvidéken általános elterjedésű, más területeken a fészkelésre alkalmas erdők határozzák meg jelenlétét.

Fészkelőhelye

Szinte kizárólag a meleg, déli kitettségű tölgyesekben költ. Megtelepszik az erdők mélyén is, de a szélekhez közeli területek, a tisztások, gyümölcsösök, rétek közelségét kedveli. A darázsölyv bükkösökben ritkán fészkel.

Szaporodása

Májusban már megfigyelhető jellegzetes nászrepülése, amikor szárnyait a teste felett és alatt is összecsapja, szinte tapsol velük. Május végén, de többnyire csak június elején teljes a fészekalja. A darázsölyv fiókák augusztus elején-közepén hagyják el a fészket.

Viszonylag kis méretű, lapos fészkét mindig a törzs mellé építi zöld leveles ágakból. A fészek készítésében mindkét szülő részt vesz. Előfordul, hogy más ragadozó madarak – elsősorban egerészölyv – előző évi fészkét használja fel alapul. Szinte kizárólag tölgyesekben, illetve elegyes erdőben tölgyfára építi fészkét. A fészek talajtól való távolsága az erdőállománytól függ, általában 10-12 m, de lehet ennél lényegesen több is.

Két tojást rak, több napos időkülönbséggel. (Irodalomból ismert egy-, illetve háromtojásos fészekalj is, ilyen hazánkban idáig még nem fordult elő.) Legkorábbi tojás adata 1956. május 21.

A kotlás 33-34 napig tart. Mindkét szülő – de a tojó többet – ül a tojásokon. A fiókák kikelése utáni első héten a darázsölyv hímje hordja a táplálékot, a tojó etet. Később – más fajokkal (héja, ölyv) ellentétben – mindkét szülő azonos mértékben vesz részt a fiókák nevelésében. Az utódok hathetes korukban hagyják el a fészket, de éjszakánként még visszajárnak oda.

Táplálkozása

A darázsölyv legfontosabb tápláléka a különböző méh- és darázsfajok lárvái és bábjai. Ezek fészkét a földi lyukakból lábbal és csőrrel kaparja ki, majd a léphez hozzáférve, megeszi az abban levő állatokat. Sokszor hosszan gyalogol a talajon és közben sokféle rovart, főleg nagyobb bogarakat, sáskákat fogyaszt. Viszonylag gyakran fog gyíkot, siklót, néha madarat – főleg még röpképtelen fiókákat – is kiszed a fészkéből. Emlősöket ritkán fog.

A szülők a fiókákat az első héten szinte kizárólag méh- és darázslárvákkal táplálják, csak később adnak nekik más táplálékot is.

Vonulás

A darázsölyv vonuló madár, sokszor igen nagy tömegekben gyűlik össze, Svédország és Dánia, illetve a Boszporusz, Málta és Gibraltár környékén. Április közepén érkezik vissza költőterületére, és nagyon korán, augusztus végén, szeptember elején elvonul. Telelőterülete Közép- és Dél-Afrika (Guinea, Zaire, Angola, Zimbabwe).

Eddig Olaszországban és Máltán került kézre egy-egy magyar gyűrűs példány.

Képek


Videó a darázsölyvről

Hang a darázsölyvről



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close