Kis poszáta

Jegyei

A kis poszáta (Sylvia curruca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-21 centiméter, testtömege 10-14 gramm. A fej oldalai és fülfedői sötétek, olyan mintha álarcot viselne.

Elterjedése

A kis poszáta Európában általános elterjedésű, csak a Pireneusi- és az Appennini-félszigeten, valamint a legészakibb területeken nem költ. Ázsiában Kelet-Szibériáig és Észak-Kínáig terjed a fészkelőterülete.

Hazánkban a domb- és sík vidéken mindenütt megtaláljuk. A középhegységi zárt erdőkben nem fészkel, de költ a szegélyeken és a szélesebb völgyek alkalmas élőhelyein.

Fészkelőhelyei

A kis poszáta legfontosabb élőhelyei a folyóárterek, erdők közelében levő bokrosok, öreg temetők, parkok, kertek. A Tisza ártéri erdeiben megfigyelt párok előszeretettel tartózkodtak a részben növényzettel benőtt rőzse-rakások közelében. A városi és falusi kertekben különösen az élősövényeket kedveli.

Szaporodása

A kis poszáta évente általában csak egyszer költ, rendszerint májusban, de az elpusztult fészekaljakat pótolja.

Elsőként a hímek érkeznek. Nemcsak a későbbi revírekben, hanem vonulás közben is énekelnek. Halastavakat kísérő fűzfákon, árokparti bok-rosokban gyakran figyelhetünk meg vonuló példányokat, és hallhatjuk a hímek énekét. A későbbi revírekben a hímek, a többi poszátafajhoz hasonlóan, énekükkel igyekeznek egy tojót magukhoz csalogatni.

A fészek építését a hím kezdi meg, néha több kezdeményt is készít, a befejezésben már a tojó is közreműködik.

A fészek anyaga száraz fűszálakból, egyéb növényi részekből és finom gyökerekből áll. Meglehetősen laza szerkezetű, néha átlátszó. A peremrészbe gyakran pókhálót és növényi pihéket is beleépítenek.

A kis poszáta fészkének elhelyezése változó. Az ártéri erdőkben rendszerint egészen alacsonyan, gyakran közvetlenül a föld felett, szederindák között épül, kertekben vagy bokrosokban többnyire 60-100 cm magasan. Schmidt E. Budapesten a Törökőr utcában (Zugló) kerítés mellett álló sűrű bokor ágain 85 cm magasan találta készülő fészkét (a fészekalj a bokrok nyesése miatt tönk-rement).

A tojások száma legtöbbször 5. (Néhány hazai fészekalj adatai: hármas 2, négyes 3, ötös 17 alkalommal fordult elő.) A kotlási idő 11-13 nap, a tojó az utolsó tojás lerakása után kezdi ülni azokat. A fiókák 11-13 nap múlva kelnek ki, és ugyanennyi idő múlva hagyják el a fészket. Az első napokban a közeli sűrűben rejtőzködnek, később az öregek távolabbra vezetik őket.

Táplálkozása

A kis poszáta fő táplálékát a rovarok, a levéltetvek és a pókok képezik. Csiki 20 gyomorból 27 bogár-, 5 hártyásszárnyú-, 2 légy- és 3 poloskafajt mutatott ki. Táplálkozás közben mindig az ágak között marad, a földre nem száll le.

Augusztustól rendszeresen felkeresi a bodzásokat, a Budakeszi-ároknál és Adonyban a halastavak közelében Schmidt E. gyakran megfigyelte, amint a bodzabokrok között álló szilvafák termését is csipegette. (Őszi vonulás idején fogott és kísérletképpen több napon át kalitkában tartott példányok, amelyek táplálékul csak fekete bodzát kaptak, semmit sem veszítettek a tömegükből.)

Képek

Videó a kis poszátáról:

Hang a kis poszátáról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close