Karvalyposzáta - Európa madarai

Jegyei

A karvalyposzáta (Curruca nisoria) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Hossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-27 centiméter, testtömege 22-28 gramm. A felső része sötétbarna, hasi része világosbarna.

Elterjedése

Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjed fészkelőterülete. Nyugat-Európából, a Pireneusi- és az Appennini-félszigetekről hiányzik. Skandináviában csak Svédország déli részén fészkel.

Magyarországon a karvalyposzáta a számára kedvező élőhelyeken domb- és sík vidéken egyaránt előfordul.

Fészkelőhelye

A karvalyposzáta jellemző élőhelyei az ártéri erdők szegélyei, árokparti bokrosok, öreg temetők, erdei vágások természetes felújulásai, az alföldi turjánosok fűzbokrosai. Teljesen száraz területeken levő bokrosokban (pl. művelésből kivont kőbányák bokros meddőhányói) éppen úgy megtelepszik, mint az erősen nedves vagy akár vízben álló bokrosokban (pl. ócsai turján, balatonfenyvesi berek).

Nem kerüli az ember közelségét. Budaörsön belterületi utat szegélyező líciumos sűrűben fészkelt, 1969. május 14-én és 15-én Budapesten a fogaskerekű vasút alsó végállomásánál énekelt egy hím. Schmidt E. megfigyelései szerint kedveli az olyan bokrosokat, ahol az alacsony vegetáció mellett néhány magasabb bokor vagy fa is található.

Szaporodása

A karvalyposzáta évente csak csak egyszer, májusban költ.

A hímek néhány nappal a tojók előtt érkeznek a költőhelyre. Az elfoglalt revírt többnyire kiemelkedő pontokon énekelve jelzik. Nászrepülésük is gyakran megfigyelhető.

A viszonylag nagy fészket száraz növényi szálakból és gyökerekből mindkét szülő építi. A csészét finomabb gyökerekkel és szőrszálakkal bélelik. Az építésből a tojó vállalja a nagyobb részt. A hím néha játékfészkeket (kezdeményeket) épít. A fészekanyagot a közelből (átlag 12,5 m) hordják, elsősorban a kora reggeli órákban.

A fészek készítése általában 2-3 napig tart. Mindig jól elrejtve, bokorágakon, bokrokat átszövő folyondár és gaz között épül.

A fészek többnyire alacsonyan épül. A Schmidt E. által talált legalacsonyabban levő fészek szeder sűrűjében volt, 10 cm-rel a talaj felett, a legmagasabb 145 cm magasan, bokorágon.

A karvalyposzáta tojásainak száma rendszerint 5. A kotlási idő 13-15 nap. A fiókák 14-15 napos korukban hagyják el a fészket. Eleinte a közeli sűrűben bujkálnak, ahol a szülők tovább etetik őket. A család többnyire a vonulás kezdetéig együtt marad.