Mezei poszáta

mezei poszáta

Jegyei

A mezei poszáta (Curruca communis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-23 centiméter, testtömege 13-18 gramm. Felül világos szürkésbarna, teste alsó része és torka fehéres. A hím feje teteje szürke, a tojóé barnás.

Elterjedése

A mezei poszáta Európában általános elterjedésű, csak a legészakibb területeken nem költ. Ázsiában kelet felé egészen a Bajkálig, délen Turkesztánig terjed fészkelőterülete. Költ Észak-Afrika tengerparti részén is.

Magyarországon domb- és sík vidéken egyaránt megtaláljuk. A zárt erdőket kerüli, de a középhegységi völgyekbe helyenként felhúzódik.

Fészkelőhelye

A mezei poszáta élőhelyigénye a karvalyposzátáéhoz hasonló, de sokkal kisebb terjedelmű bokrossal is megelégszik. Jellemző tartózkodóhelyei az árokparti bokrosok, a galagonyával, vadrózsával borított, déli kitettségű domboldalak, a mezsgyék bokorsávjai, az öreg temetők, a kőbányák benőtt meddőhányói, a szőlőhegyeken levő gazos, bokros területek. A nyílt élőhelyeket kedveli, így például a folyókat kísérő ligeterdőknek mindig a szélén, a bokros, iszalagos, gazos részeken, vagy a védőgát túlsó oldalán húzódó bokorfoltokban telepszik meg. Nem idegenkedik az ember közelségétől sem, kedvező élőhely esetén belterületen is fészkel.

Szaporodása

A mezeti poszáta évente kétszer, májusban és júniusban költ.

A hímek érkeznek először, revírt foglalnak, és énekelve igyekeznek párt szerezni. Éneklés közben gyakori a nászrepülésük. A hím a revír területén több fészek építésébe is belekezd, ezek közül a tojó választja ki a véglegeset, amelyet közösen fejeznek be.

A fészek mindig alacsonyan, folyondár között, a sűrű gazosban, gyakran csalán vagy szederindák között épül. Anyaga száraz fűszálakból és más növényi részekből (finom gyökerek-ből) áll. A csészét szőrszálakkal is bélelik. A fészek peremébe néha pókhálót vagy gyapjúszálakat építenek. A fészekanyagot 10-15 m távolságról hordják.

A mezei poszáta tojásainak száma rendszerint 5 (14 fészekalj közül két 4-es, tíz 5-ös és két 6-os volt). A kotlás – amelyben mindkét szülő részt vesz – az utolsó tojás lerakása után kezdődik. A fiókák 11-13 nap múlva kelnek ki. Kezdetben főként a tojó melengeti őket. A hím és a tojó is etet. A fiókák 10-12 napos korukban hagyják el a fészket. Eleinte a közeli sűrűben bujkálnak, ahol a szülők tovább etetik őket.

Táplálkozása

A mezei poszáta fő táplálékai a rovarok és a pókok. Ezek után a magas gaz és fű között is kutat. Csiki 16 gyomorból 30 bogár-, 3 hártyásszárnyú-, 1 légy- és 2 poloskafajt mutatott ki . A termesztett növények között levő kes-keny mezsgyékben fészkelő párok a szomszédos kukorica-, galagonya-, illetve kenderföldekre járnak táplálékért. Augusztustól rendszeresen fogyasztják a fekete bodza bogyóját.

Képek

Videó a mezei poszátáról:

Hang a mezei poszátáról:

Nézd meg ezeket a madarakat is:

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close