Kerti poszáta

Jegyei

A kerti poszáta (Sylvia borin) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-25 centiméter, testtömege 16-22 gramm. Tolla felül sötétbarna, alul világosabb, hasa fehér.

Elterjedése

A kerti poszáta Európában általános elterjedésű, csak a mediterrán félszigetek déli részeiről és Skandinávia legé-szakibb területeiről hiányzik. Ázsiában Szibéria nyugati feléig terjed.

Hazai előfordulása nem egyenletes, a számára kedvező élőhelyeken viszonylag gyakori lehet, másutt hiányzik.

Fészkelőhelye

A kerti poszáta legjellemzőbb élőhelye a folyóárterek buja ligeterdeinek az a része, ahol a talajt kusza szederdzsungel borítja. Elsősorban a fűzbokros szegélyeket és a nagyobb tisztások környékét kedveli. Kisebb gyakorisággal fészkel a középhegységek elegyes erdeiben is. Kertekben és általában az ember közelében nem találjuk, legfeljebb nagyobb parkokban telepszik meg egy-egy pár.

Szaporodása

A kerti poszáta évente egyszer, május végén, június elején költ, de az ártéren élő párok a kései áradások idején az alacsonyan rakott fészek pusztulása miatt pótköltésre kényszerülnek.

A költőhelyen először a hímek jelennek meg, és Schmidt E.-nak a Tisza felső szakaszán végzett megfigyelései szerint már május első napjaiban elfoglalhatnak egy-egy területet. A később kialakult párokat is ezeken a helyeken találjuk. Külön éneklőhelye nincs, de a fűzbokrok vagy a fák lombkoronájában bujkálva sokszor hosszú időn át folyamatosan énekel. A növé-nyi szálakból, vékony gyökerekből álló fészket a két szülő közösen építi. A csészét szőrszálakkal és finom növényi szálakkal bélelik. A hím gyakran fészekkezdeményeket („játékfészkeket”) is készít.

A fészek maga meglehetősen laza alkotmány, és mindig nagyon alacsonyan épül, elsősorban a szederindák sűrű-jében. Alja néha csaknem a földet érinti. Az építőanyagot, Schmidt E. két fészeknél végzett megfigyelései sze-rint, kis távolságról – 10-20 cm-ről – hordták.

A tojások száma rendszerint 5, a pótköltésekkor néha 4. Előfordult 3 tojá-sos fészekalj is. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani. Rendsze-rint egyedül üli a tojásokat. A fiókák a 12-13. napon kelnek ki. Az első napon ugyancsak a tojó melengeti a fiókákat, de az etetést már a hímmel közösen végzi. A fiatalok 10-12 napig marad-nak a fészekben, ezt követően a sűrű aljnövényzetben bujkálnak mindaddig, amíg elérik a röpképességüket.

Táplálkozása

A kerti poszáta lombok között szerzi táplálékát, zsákmánya ennek megfelelően elsősorban különböző rovarokból áll. Tiszatelek és Tiszabercel térségében Schmidt E. távcsővel figyelte meg, amint bagolylepkéket és hernyókat zsákmányolt. Ritkábban a repülő rovarok közül is elfog egyet-egyet. Táplálékért a talajra vagy a fűbe nem száll le. Augusztus-szeptemberben rendszere-sen látogatja az érő bodzásokat, és ilyenkor elsősorban ezek bogyóival táplálkozik.

Képek

[nggallery id = 175]

Videó a kerti poszátáról:

Hang a kerti poszátáról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!