Kerti poszáta

Jegyei

A kerti poszáta (Sylvia borin) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 20-25 centiméter, testtömege 16-22 gramm. Tolla felül sötétbarna, alul világosabb, hasa fehér.

Elterjedése

A kerti poszáta Európában általános elterjedésű, csak a mediterrán félszigetek déli részeiről és Skandinávia legé-szakibb területeiről hiányzik. Ázsiában Szibéria nyugati feléig terjed.

Hazai előfordulása nem egyenletes, a számára kedvező élőhelyeken viszonylag gyakori lehet, másutt hiányzik.

Fészkelőhelye

A kerti poszáta legjellemzőbb élőhelye a folyóárterek buja ligeterdeinek az a része, ahol a talajt kusza szederdzsungel borítja. Elsősorban a fűzbokros szegélyeket és a nagyobb tisztások környékét kedveli. Kisebb gyakorisággal fészkel a középhegységek elegyes erdeiben is. Kertekben és általában az ember közelében nem találjuk, legfeljebb nagyobb parkokban telepszik meg egy-egy pár.

Szaporodása

A kerti poszáta évente egyszer, május végén, június elején költ, de az ártéren élő párok a kései áradások idején az alacsonyan rakott fészek pusztulása miatt pótköltésre kényszerülnek.

A költőhelyen először a hímek jelennek meg, és Schmidt E.-nak a Tisza felső szakaszán végzett megfigyelései szerint már május első napjaiban elfoglalhatnak egy-egy területet. A később kialakult párokat is ezeken a helyeken találjuk. Külön éneklőhelye nincs, de a fűzbokrok vagy a fák lombkoronájában bujkálva sokszor hosszú időn át folyamatosan énekel. A növé-nyi szálakból, vékony gyökerekből álló fészket a két szülő közösen építi. A csészét szőrszálakkal és finom növényi szálakkal bélelik. A hím gyakran fészekkezdeményeket („játékfészkeket”) is készít.

A fészek maga meglehetősen laza alkotmány, és mindig nagyon alacsonyan épül, elsősorban a szederindák sűrű-jében. Alja néha csaknem a földet érinti. Az építőanyagot, Schmidt E. két fészeknél végzett megfigyelései sze-rint, kis távolságról – 10-20 cm-ről – hordták.

A tojások száma rendszerint 5, a pótköltésekkor néha 4. Előfordult 3 tojá-sos fészekalj is. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani. Rendsze-rint egyedül üli a tojásokat. A fiókák a 12-13. napon kelnek ki. Az első napon ugyancsak a tojó melengeti a fiókákat, de az etetést már a hímmel közösen végzi. A fiatalok 10-12 napig marad-nak a fészekben, ezt követően a sűrű aljnövényzetben bujkálnak mindaddig, amíg elérik a röpképességüket.

Táplálkozása

A kerti poszáta lombok között szerzi táplálékát, zsákmánya ennek megfelelően elsősorban különböző rovarokból áll. Tiszatelek és Tiszabercel térségében Schmidt E. távcsővel figyelte meg, amint bagolylepkéket és hernyókat zsákmányolt. Ritkábban a repülő rovarok közül is elfog egyet-egyet. Táplálékért a talajra vagy a fűbe nem száll le. Augusztus-szeptemberben rendszere-sen látogatja az érő bodzásokat, és ilyenkor elsősorban ezek bogyóival táplálkozik.

Képek

Videó a kerti poszátáról:

Hang a kerti poszátáról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close