Barátposzáta

Jegyei

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

Elterjedése

A barátposzáta Európában a legészakibb területek kivételével mindenütt költ. Ázsiában Nyugat-Szibériáig terjed. Fészkel Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában is. Hazánkban a sík- és dombvidéken egyaránt gyakori fészkelő.

Fészkelőhelye

A hazai poszátafajok közül a barátka a legalkalmazkodóképesebb, mindenütt megtaláljuk, ahol költésre alkalmas sűrűségek vannak. Jellemző élőhelyei a gazdag aljnövényzetű lomberdők, folyóártéri ligeterdők, nagyobb parkok, bokrosok, kertek.

Szaporodása

A barátposzáta évente kétszer, április-májusban, illetve június-júliusban költ.

A hímek érkeznek először, s rövidesen revírt foglalnak. Több fészek építésébe is belekezdenek, s gyakran ezeken ülve énekelnek („füttyfészek”). A tojó választja ki a véglegeset, amelyet azután közösen fejeznek be. A fészek bokrok alacsony ágain, szederindák között általában 1 m-nél alacsonyabban épül, száraz növényi szálakból, vékony gyökerekből, a csészébe néha szőrszálakat is beépítenek. A Tisza árterében Schmidt E. sűrű szeder-aljnövényzetben 20-40 cm magasan találta a fészkeket.

A fészekanyagot legfeljebb 40 m távolságról hordják. A második fészek építésében a hím nem mindig vesz részt, mert gyakran még az első költésből származó fiókákat eteti.

A fészekalj többnyire 5 tojásból áll. (Hazai fészekaljak között hármas 10, négyes 33, ötös 72, hatos 7, hetes 1 esetben fordult elő.) A hím is kotlik, de éjszaka mindig a tojó ül a tojásokon. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és 10-13 napos korukban hagyják el a fészket. Néhány napig a közeli bokrokban (a Tisza és más folyók mentén szederindák között) bujkálnak. Csak 16 napos koruktól tudnak jól repülni.

Táplálkozása

A barátposzáta tavasszal és nyáron főként rovarokat fogyaszt. Ezeket a levelekről és az ágakról szedegeti, esetenként röptében is zsákmányol. 

A nyár derekától fokozatosan bogyó- és gyümölcstáplálékra tér át. Különösen kedveli a fekete bodza bogyóit, de egyéb cserjék termését is eszi. Néha az érő körtét és szilvát is megcsipdesi.

Vonulása

Az első hímek március második felében érkeznek, de kedvezőtlen időjárás esetén nem vagy csak keveset énekelnek, inkább a bokrok között bujkálnak. A vonulás április első felében még tart.

Az őszi mozgás elsősorban a kedvező tápláléklehetőséget kínáló bodzások felé már augusztusban megkezdődik. A vonulás fő ideje szeptember, de októberben is rendszeresen látni egy-egy példányt. Viszonylag gyakran akadnak áttelelők is.

A hazai állomány a gyűrűzések adatai szerint délkeleti irányba vonul, és telelőhelye a Közel-Keleten van. Svédországban júliusban jelölt példány három év múlva júniusban Budapest közelében került kézre

Képek

[nggallery id = 235]

Videó a barátposzátáról

Hang a barátposzátáról