Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a verébalkatú madarakat találod, vagyis, a pacsirtákat, fecskéket, billegetőket, csontollúakat, gébicseket, cinegéket, pintyeket stb.
Jegyei Az ökörszem madár apró, vörhenyesbarna madárka, rövidke farkát csaknem meredeken felfelé tartja. Alacsonyan és surrogva repül. Teljes hossza 9,5 cm. Élőhelye Az ökörszem madár élőhelye sűrű aljnövényzetű erdők, parkok, páfrány- és szedersűrűségek, szívesen tartózkodik a víz közelében. Hazánkban az erdei patakvölgyeket kedveli. Szaporodása Az ökörszem madár hímek gyakran télen is énekelnek. A hím tavasszal … Olvass tovább
Ökörszem hangja Az ökörszem izgatott állapotban kemény „cserrrr” hangon cserreg vagy egytagú csettegést „csett!” hallatt, néha hosszasan, ezeket váltogatva szól. Az ökörszem hangja, éneke termetéhez képest meglepően erős, kissé a kanáriéra emlékeztető, fémesen csengő, magas hangok és trillák keveréke, pl. „zitrivi-szi szvi-szvi-szvi-szvi-szvi zivüszi zü-zü-zü-zü szi-zirrrr szvi-szvi-szvi sziju-zerrrr szivi”. Rendszerint takarásban énekel. Az ökörszem hangja
Mi a különbség a mezei és a házi veréb között? A természetjárók és a madármegfigyelők egyik gyakori kérdése: mi a pontos házi veréb mezei veréb különbség? Bár a két faj rendkívül hasonlít egymásra, alaposabb megfigyeléssel könnyen felismerhetők a jellegzetes eltérések. A mezei veréb jellemzői A mezei veréb (Passer montanus) kisebb termetű, mint a házi veréb. … Olvass tovább
Mezei veréb hangja A mezei veréb hangja a házi verebéhez hasonló, de eltér egy jellegzetes, kissé orrhangú és kéttagú, vidám hangzású „csuri” hangja. Röptében gyakran száraz „tett-ett-ett-ett” hangot is hallatt. Éneke „csvit” hangok és variánsainak gyors ismétlése, hasonló a házi veréb csiripeléséhez, de kissé magasabb fekvésű. A mezei veréb hangja
Mezei pacsirta képek Ezen az oldalon a mezei pacsirtáról nézhetsz meg fotókat. A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer. Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta … Olvass tovább
A mezei pacsirta táplálkozása Igen változatos fészkelőhelyének megfelelően, a mezei pacsirta tápláléka is sokféle rovarból, rovarlárvából áll. A szikeseken nyár elején többnyire az apróbb szipolyfajok, nyár végén pedig a kisebb sáskák alkotják táplálékának túlnyomó részét. Felszedi a gabonaszemet is. A fiókáknak hordott élelem főleg hernyókból áll.
Mezei pacsirta hangja A mezei pacsirta hangja változó, elég száraz, rövid trillák, pl. „prríít”, „prrli”, „prrüt-üt” és „prrii-i”. Néha füttyentyő „p(r)íh” hangot is ad. Tél végétől nyár közepéig, hajnaltól estig énekel. Éneke folyamatos, gazdagon áradó, gyors, csiripelő és füttyentő hangok egyvelege. Egyhuzamban 3-15 percig is szól, közben egyes hangokat ismétel, változtatgat és utánzásokat is sző … Olvass tovább
A meggyvágó etetése A meggyvágó a tengelicnél ritkábban látogat az etetőkhöz. A megfigyelések szerint csak nagyon kemény télen szorul rá az ember által kitett madáreledelre. A magasban (tetőn, fán) elhelyezett etetőt látogat, amiből diót, mogyorót, földimogyorót, darált gabonát, napraforgómagot és kendermagot fogyaszt. A meggyvágó etetése : Nézd meg a meggyvágót a talajetetőn
Jegyei A meggyvágó madár körülbelül seregély nagyságú madár. Hatalmas csőre és rövid farka van. Röpte gyors és könnyű, a talajon egyenes tartással, megfontoltan, lassan ugrálva vagy lépegetve jár. Főként a fák koronájában tanyázik, de leszáll a földre is, hogy lehullott gyümölcsöt, magot keresgéljen. Élőhelye A meggyvágó madár élőhelye korosabb állományú lombos és elegyes erdők, gyümölcsösök, … Olvass tovább
Meggyvágó tojó A meggyvágó tojó alsó teste világos, fehéresszürke, az evezők külső széle hamuszürke, a fejbúb szürke, a pofák szürkés agyagbarnák, legbarnább a tarkó és a szemek mögött levő rész; szemei barnásak. A meggyvágó fiatalok fejbúbja olajsárgás, sötét foltocskákkal; a torok fakósárga, hátuk kávébarna, alsó testük szennyes fehér, oldalai rozsdásbarna árnyalattal és sötétebb harántfoltokkal, szemük … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.