Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a verébalkatú madarakat találod, vagyis, a pacsirtákat, fecskéket, billegetőket, csontollúakat, gébicseket, cinegéket, pintyeket stb.
Széncinege odú A mesterséges odúk közül a „B” típusú a legszélesebb körben használt, ebbe költöznek azok a legalkalmazkodóképesebb, településeken is gyakori fajok – a széncinege, a házi veréb és a mezei veréb –, melyek kedvelik a hagyományostól eltérő és az alacsonyan elhelyezkedő fészkelőhelyeket is. A B odú jellemzői, telepítési segédlet: Odú paraméterek: 17x17x25 cm Röpnyílás: 32mm … Olvass tovább
A széncinege tojó – érdekességek A széncinegénél a két ivar hasonló, azonban a hím gyakran alulról erősebben sárga színű. A hasán húzódó sötét sáv erős, két lába között kiszélesedik.A széncinege tojó hasán húzódó sáv vékony, sok esetben határozatlan, nem szélesedik ki. A lényeg tehát, hogy a nőstények tollazata halványabb színű és a hasukon futó sáv … Olvass tovább
Jegyei Az öreg süvöltő madár fejtetője fekete, a fiataloké barnás. Farkcsíkjuk fehér. Élőhelye A süvöltő madár élőhelye erdők, parkok, kertek, télen az etetőre is jár. Hazánk lucosaiban szórványosan fészkel, ősszel és télen gyakori vendég. Szaporodása A fiatal hímek már februárban kiválnak a családi kötelékből, és énekükkel tojót próbálnak magukhoz csalogatni. Végül hosszú és számunkra mulatságosnak … Olvass tovább
Süvöltő hangja A süvöltő hangja rövid fütty vagy fuvolázó, mély, tapintatos, szinte befelé szívott, rendszerint melankolikus csengésű „phjü” vagy a végén kissé mélyülő „jüpp”. Európa egyes részein kifejezetten mélyülő „phü-jú”. Kapcsolattartó hangja, melyet néha felzavaráskor hallat, egy elfojtott, ismételt „bütt”. A süvöltő hangja A süvöltő éneke A süvöltő éneke lágy lassan előadott, vontatott és bizonytalan, … Olvass tovább
Sárgafejű királyka hangja A sárgafejű királyka gyakran szól , legtöbbször magas cérnavékony (3-4 tagú) „szrí-szrí-szrí”-t hallat. Éneke magas hangú „pitílü” visszatérő, ritmikus ismételgetése, mely trillában vagy a fakuszéhoz hasonló „zezeszuzríó”-ban végződik. A sárgafejű királyka hangja
Sárga billegető hangja Európa nagy részén a sárga billegető hangja (hívó) finom „pszit” v. (nálunk) kissé teltebb „ficüp” de a Balkánon és K-Európa egyes részein ált. reszelősebb „zrii(e)”. Éneke az egyik legegyszerűbb madárének, ált két (néha egy v. három) reszelős hangból áll, az utolsó rendszerint kissé hangsúlyosabb, „szrrí-szríít”. Gyakran alacsony oszlop, bokor tetejéről, drótkerítésről szól. … Olvass tovább
Réti tücsökmadár hangja A réti tücsökmadár hangja éles, hasító „pszvitt”. Éneke különös, rovarszerű, gépies, száraz, horgászorsó pergéséhez hasonlítható „szir’r’r’r’r’…”, alkonyatkor és éjjel is hallható, egy percnél is tovább tarthat. Hangerejét eltérőnek halljuk, aszerint merre fordítja a madár a fejét. Három rokonának a csíkos, a nádi tücsökmadárnak és a berki tücsökmadárnak hasonló hangja van. A réti … Olvass tovább
Jegyei Az őszapó madár olyannak látszik, mint egy apró, puha tollcsomó, hosszú farokkal. A legvékonyabb gallyakon keresgél, és ha nagyobb zsákmányra bukkan, lábával leszorítja, és úgy darabolja fel a csőrével. Hangja finom „szi-szi-szi” és „zizirri”. Élőhelye Az őszapó madár élőhelye bokros, aljnövényzetű ligetes erdők, parkok, fenyvesek, folyóárterek. Szaporodása Az őszapó madár fészke 8-14 nap alatt … Olvass tovább
Az őszapó fészek Az őszapó március első felében kezdi építeni fészkét, amely sokszor tönkremegy (megrongálódik) a gyakori, erős szélviharok, kései havazások és hideg esőzések miatt. Ezért új fészket építőkkel még április végén és májusban is találkozhatunk. Ezek minden esetben pótköltések. Évente csak egyszer költ, rendszerint április első vagy második felében. Ovális alakú, zacskószerű, zárt fészket … Olvass tovább
Őszapó hangja A megállás nélkül mozgó őszapó csapatok háromtagú, éles „szri-szri-szri” és kissé kirobbanó „szerrr” hangot adnak. Egy beszédes, kattanásszerű „pt” (vagy „zepp”) hangja is ismert. Elnyújtott, magas trillája is hallható, ha ideges vagy izgatott. Az őszapó hangja, éneke lágy, csiripelő, de ritkán hallható. Az őszapó hangja
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.