Verébalkatúak - Oldal 16 a 16-ből

Holló

Általános jellemzése A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozik. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, területileg a legelterjedtebb az összes varjúféle között. 12 ismert alfaja létezik, melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy jelentős genetikai különbségek vannak … Olvass tovább

Sárgarigó

Jegyei A sárgarigó, régiesen aranymálinkó; (Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta. Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, … Olvass tovább

Nagy fülemüle

Jegyei A nagy fülemüle (Luscinia luscinia) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. A Magyar Madártani Egyesület rendszerbesorolása szerint a rigófélékhez tartozik. Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 24-30 gramm. Közeli rokonától, a fülemülétől felhőzött melle, sötétebb felsőteste és barnás farka különbözteti … Olvass tovább

Fülemüle

Jegyei A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta. Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik. Testhossza 16 … Olvass tovább

Partifecske

Jegyei A partifecske (Riparia riparia) a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj. A mintegy 10–12 centiméter hosszú madár hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsóoldalát csak a mellén szakítja meg egy barna keresztszalag. Csőre rövid, fekete, széles alapú. Farka – mint minden fecskéé – enyhén villás. Szárnyfesztávolsága 26-29 centiméter, … Olvass tovább

Mezei pacsirta

Jegyei A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer. Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér. Elterjedése A mezei … Olvass tovább

Búbos pacsirta

Jegyei A búbospacsirta (Galerida cristata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. A búbospacsirta testhossza 17–19 centiméter, a szárnyfesztávolsága 29–38 centiméter, a tömege 37–50 gramm. Valamivel nagyobb, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis), szürkésbarna alapszínű, hosszú, hegyes bóbitával, amely még lapítva is jól látható. A mezeivel összevetve kissé szürkésebb … Olvass tovább

Zöldike

Jegyei A zöldike (Chloris chloris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszertanok a Chloris nembe sorolják. Neve beszélő név, zöldes tollazatáról kapta. Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–28 centiméter, testtömege 80–100 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőre halvány hússzínű. A kifejlett hím színe élénkzöld (erről kapta nevét … Olvass tovább

Fekete rigó

Jegyei A fekete rigó (Turdus merula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. Triviális neve mellett az eurázsiai fekete rigó néven is szokták emlegetni (különösen Észak-Amerikában, azért, hogy megkülönböztessék az amerikai fekete rigótól, de Magyarországon egyszerűen fekete rigónak nevezik, mert ez nem vezet a hasonló küllemű helyi madárfajokkal való … Olvass tovább

Tengelic

Elterjedés A tengelic Európa mediterrán és mérsékelt övében, valamint Délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában költ.Hazánk sík és dombvidékein általánosan elterjedt faj. Fészkelőhely A tengelic zárt erdőket kerüli. Fészkét inkább parkokba, útszéli fa-sorokba, gyümölcsösökbe, kertekbe rakja. Erdőben mindig a szélső fák valamelyikén vagy a nagyobb erdei tisztások mentén költ. Kultúrakövető faj, előszeretettel telepszik meg városok, falvak útszéli fáin. … Olvass tovább