Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a verébalkatú madarakat találod, vagyis, a pacsirtákat, fecskéket, billegetőket, csontollúakat, gébicseket, cinegéket, pintyeket stb.
A tengelic tartása A tengelic Magyarországon védett, fogságban nem tartható! A tengelic madár fajtársaival és más madarakkal jól elfér a röpdében. Ha szeretnénk jó eredményeket elérni szaporítás terén, akkor csak a tenyészpárt tegyük külön ketrecbe, így semmilyen madár sem zavarhatja őket. Ne tartsuk együtt kanárikkal, mert könnyen kereszteződnek. A tengelic tartása, a megfelelő elhelyezés A … Olvass tovább
Jegyei Az öreg tengelic madarakat fejük piros, fehér és fekete színeiről, valamint a fekete szárnytollak széles sárga szalagjáról könnyű felismerni. A tojó fején a piros szín nem nyúlik túl a szem vonalán. A fiataloknak az első vedlésig még egyetlen piros tolluk sincsen, de sárga szárnycsíkjuk már ekkor az öregekéhez hasonló. A fiatal zöldikéktől karcsúbb termetükkel … Olvass tovább
Tengelic hangja A tengelic hangja igen jellegzetes, háromtagú, ugrándozó és vidám „stigelicc”, néha beszédes, egytagú „licc” vagy kéttagú „telicc” is hallható táplálkozó csapatából. Csapatosan reszelős „csrre” hangot is ad. Éneke meglehetősen csendes, a csízével rokon, gyors trillákból, nyávogó hangokból és csicsergő dallamokból áll, de mindig felismerhető a közbeszólt hívó hangokról vagy a hosszan ismételgetett „telicc-telicc-telicc” … Olvass tovább
Szürke légykapó hangja A szürke légykapó hangja hangos, bár repertoárja szegény, egyszerű és gyakran észrevétlen marad. Hívóhangja rövid, metsző „zi”. hasonlít p. az erdei pinty, a meggyvágó vagy a vörösbegy hangjához. Riasztóhangja jellegzetesebb, egy hívószerű hangot egy vagy két rövid, száraz, kattanásszerű „íz-tk(-tk)” követ. A szürke légykapó hangja, éneke Éneke egyszerű, csendes, magas, nyikorgó vagy … Olvass tovább
A széncinege jellemzői A széncinege, sokszor becézően széncinke (Parus major) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj. Élőhelye kiterjed Európa nagy részére, Közép- és Észak-Ázsiára, valamint Észak-Afrika egyes részeire, ahol általában véve bármilyen összetételű erdőségben képes megtelepedni. A legtöbb széncinege nem vonuló madár. Kizárólag a … Olvass tovább
A széncinege tápláléka A széncinege táplálékát fiókanevelés idején a hernyók képezik. Ezek közül elsősorban a lombozatban élőket (kis és nagy téliaraszoló, tölgyilonca és a különféle bagolylepkefajok) kedveli. Sokszor megfigyelhető, hogy a nagyobb hernyók erős kitines fejét lecsípi, és úgy eteti meg a fiókákkal. Pókokat is gyakran fogyaszt, fiókák táplálékából nagyobb számban kerültek elő lombozatban élő … Olvass tovább
A széncinege tojása A széncinege az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A széncinege tojásai fehér alapszínűek, melyet piros pöttyök tarkítanak. A tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja a táplálékot számára a költés ideje alatt A széncinege tojásainak száma 6-13. … Olvass tovább
Széncinege hangja A széncinege gazdag repertoárjának leggyakoribb hangja vidám, tartalmaz egy erdei pintyre emlékeztető „pink pink”, egy vidám „szi jutti jutti” és egy fecsegő „ti-túi” hangot. Egy kíváncsi, bágyadt „ti ti tű”-t is gyakran hallat ősszel. Rekedt (szarkaszerű) „cse-cse-cse-cse…” hangon riaszt. A kirepült fiatalok állandó, metsző „tetete tetete…” hagnja betölti az erdőt. Éneke már tél … Olvass tovább
A széncinege költési ideje A széncinege az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az első költés. A széncinege tojásainak száma 6-13. A Pilisben vizsgált 90 fészekaljban az első költés átlagos tojásszáma 10,1, a … Olvass tovább
A széncinege odú mérete A „B” típusú odú szükséges a széncinegének, egyébként ez a leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Jellemzői: Alkalmas tehát a széncinege, de a csuszka, a mezei veréb, a légykapók és a nyaktekercs számára is. Ebből kizárható a seregély. Berepülő nyílás: Ø 32 mm átmérőjű, az odú aljától legalább 20 cm-re legyen … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.