Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
A vágómadárfélék (Accipitridae) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozó család.
Ebbe a csoportba tulajdonképpen a ragadozó madarak tartoznak.
A vágómadarak közé tartozik a héja, a karvaly, az egerészölyv. A sólymok pedig egy másik madár csoportba tartoznak, de persze szintén ragadozó madarak.
Jegyei A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, … Olvass tovább
Egerészölyv hangja Az egerészölyv egy viszonylag beszédes ragadozó madár. Nyávogásszerű kiáltását sokszor repülés közben hallatja. Ezt a hangot a szajkó gyakran és szívesen utánozza. Ez a „hieeh” hang többnyire költési időben, de máskor is hallható néha. Figyelmeztető kiáltása egy éles „pi”-vel kezdődik, amit egy kevésbé éles „-jee” követ. A legalább 20 napos fiókáktól is hallható. … Olvass tovább
Egerészölyv fióka Az egerészölyvnél áprilisban az ország egész területén megkezdődik a kotlás. A fészekalj általában 2-3 tojásból áll, az 1, illetve 4 tojás ritka. A tojó a tojásokat egy-két napos különbséggel rakja le. A kotlási idő átlag 33 nap. A kotlásban mindkét egerészölyv szülő részt vesz, de a tojó többet ül a tojásokon. A tojó … Olvass tovább
Jegyei A gatyás ölyv a terepen legbiztosabban a faroktő fehérségéről és a sávozás nélküli kormánytollak fekete végszalagjáról ismerhető fel. Feje lényegesen világosabb a testénél, alapszínezete azonban, éppen úgy, mint a hozzá hasonló egerészölyvnél, rendkívül változó. A pihenő madárnál az ujjakig tollas csüd is látszik (ezért „gatyás”). Gyakran szitálva les a zsákmányra. Élőhelye A gatyás ölyv … Olvass tovább
Jegyei A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A felnőtt hím karvalyok testének felső része kékesszürke színű, és testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített. A nőstények és a fiókák barna színezetű felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek. A nőstények több … Olvass tovább
Jegyei A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid … Olvass tovább
Jegyei A hamvas rétihéja (Circus pygargus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja … Olvass tovább
Jegyei A darázsölyv (Pernis apivorus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Testhossza 52-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-150 centiméteres, testtömege 350-1000 gramm. A hím egy kicsit nagyobb, mint a tojó. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen. Elterjedése A darázsölyv … Olvass tovább
Jegyei A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Testhossza 30-36 centiméter, szárnyfesztávolsága 82-92 centiméter, a testtömege 130-340 gramm. A hím egyharmaddal kisebb, mint a tojó. Elterjedése A kabasólyom magas észak, Dél-Ázsia és a Távol-Kelet egyes részeinek kivételével egész Eurázsiában, valamint Északnyugat-Afrikában honos. Fészkelőhelye A kabasólyom … Olvass tovább
Jegyei A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Nagytestű ragadozómadár, Európában és Ázsiában honos, és ősidőktől fogva fontos szerepet játszik a magyarok hitvilágában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben „Az év madarává” választotta. Nagytestű sólyomfaj, testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.