Barion Pixel

Héja madár képek

héja madár képek

Héja madár képek Ezen az oldalon kigyűjtöttem pár fotót a héjáról. A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala … Olvass tovább

A héja hangja – hogyan ismerhető fel ez a rejtőzködő ragadozó?

Héja

A héja hangja sok madármegfigyelő számára különleges élmény, hiszen ezt a ragadozó madarat gyakran előbb halljuk meg, mint ahogy észrevennénk az erdő lombjai között. A héja többnyire csendes életmódot folytat, különösen a költési időszakon kívül, de tavasszal és a fiókanevelés idején jellegzetes hangjai messzire elhallatszanak. A „kija kija kija” kiáltás erőteljes, kissé panaszos, mégis fenyegető … Olvass tovább

Fekete sas

fekete sas

Jegyei A fekete sas (Clanga clanga), korábban (Aquila clanga) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Szárnyfesztávolsága 160 cm, néha még több. Közepes nagyságú, általában egységesen barnán színezett sasfaj. A fiatalok barnásfeketék, világos foltokkal, faroktövüknél fehéres folt van.  A fekete sas röpte gyors, fordulékony, néha vitorlázik, … Olvass tovább

Kistestű ragadozó madarak

Kistestű ragadozó madarak Ezen az oldalon kistestű ragadozó madarakat mutatok be. Ilyen madarak a sólymok, a vércsék, a rétihéják és kisebb termetű baglyok. Kis testű ragadozó madarak

Barna kánya

barna kánya

Jegyei A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A kánya testhossza 55-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-180 centiméter, testtömege 630-941 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél. Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál … Olvass tovább

Szakállas saskeselyű

saskeselyű

Jegyei A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Gypaetus nem egyetlen faja. Hosszú keskeny szárnyak és ugyancsak hosszú, keskeny és ék alakú farok jellemzik. Szárnyfesztávolsága kb. 275 cm. A saskeselyű röpte gyors és suhogó, a levegőben hatalmas sólyomra emlékeztet. A fiatalok életek első négy évében sötétbarnák. … Olvass tovább

Fakó keselyű

fakó keselyű

Jegyei A fakó keselyű (Gyps fulvus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó, rokonai közül nevében is megmutatkozó világos tollazatával kitűnő, nagy termetű, dögevő madár. A fakó keselyű nagyobb mint egy sas, szárnyfesztávolsága 250 cm-ig terjed. Röptében a deszkaszerűen széles szárnyak, a széttárt kézevezők, a behúzott nyak és a rövid farok … Olvass tovább

Barát keselyű

barát keselyű

Barát keselyű (Aegypius monachus) A barát keselyű (másként: barátkeselyű) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjének, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjának legtermetesebb eurázsiai dögevői közé tartozik. Az Aegypius nem egyetlen ma is élő faja; megjelenése komor, feketésbarna tollazata és hatalmas szárnyai miatt tekintélyt parancsoló jelenség. Jegyei (azonosítás, megjelenés) A barát keselyű szárnyfesztávolsága átlagosan 250 cm, de a 3 métert … Olvass tovább

Dögkeselyű

dögkeselyű

Jegyei A dögkeselyű vagy egyiptomi keselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja. A repülő öreg dögkeselyű madarat nagysága és tollazata miatt a távolból a gólyával téveszthetnénk össze. Közelebbről már látszik az ék alakú farok és madár behúzott nyaka is. Tollazata nem fehér, hanem krémszínű. … Olvass tovább

Barna rétihéja hangja

barna rétihéja

Barna rétihéja hangja A tojó vékony, csipogó „psí-í” füttyét többször ismétli, amikor táplálékot kap a hímtől. Riasztása gyors „kvek-ek-eke-ek-ek”. Nászrepüléskor panaszos „véj-e” orrhangját kétszer ismétli két mp-es szünettel, tónusa bíbic riasztására hasonlít. Íme a barna rétihéja hangja: Még több érdekesség, leírás, fotók, videó a barna rétihéjáról: Barna rétihéja

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com
Verified by MonsterInsights

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close