Fehér kócsag

Jegyei

A fehér kócsag vagy nagy kócsag körülbelül akkora, mint a szürke gém, teljes hossza 90 cm, szárnyfesztávolsága 190 cm-ig, tollazata mindig hófehér. Csőre nászruhában fekete, csak a tövi rész sárga, télen, valamint a fiataloké sárga. Lába fekete, ujjai zöldesfeketék. A szem körül a bőre zöldessárga, írisze kénsárga. Nászruhában a vállán finom, foszlott dísztollak vannak, ezek valamelyest túlérnek a farkon is. Tarkóján nincsenek dísztollak. 

A fehér kócsag erőteljes és hangos szárnycsapásokkal emelkedik fel, egyenes irányban, lassan, méltóságteljesen evezve repül. A csoport tagjai gyakran ferde vonalba vagy V alakba rendeződnek. Hangját még a fészektelepen is ritkán hallatja, ott csak a fiókák követelik hangosan az eleséget. Ősszel gyakran látjuk a szürke kócsagokkal együtt. A fákra ritkábban ül fel. Az európai nagy kócsagok nagyon félénkek, az afrikai állományok, amelyekre soha nem vadásztak, bizalmasabbak, néha a faluszéli pocsolyáknál lesnek zsákmányra.

Élőhelye

A fehér kócsag igen nagy elterjedésű faj, a trópusi és szubtrópusi Amerikában éppen úgy megtaláljuk, mint Afrika nagy részén vagy Ázsiában. Közép-Európában soha nem volt nagyon gyakori. Amikor a századfordulón divatba jöttek a kócsagtollak, gátlás nélkül vadásztak rájuk, és számos telepet teljesen elpusztítottak. Európa nyugati felén ma sem fészkelnek fehér kócsagok, hazánkban viszont számos telepük van. A magyar természetvédelem címermadara.

A nagy kócsag kedveli a nyílt vízfelületekkel tarkított, erősen benádasodott tavakat, a vízben gazdag, de erdőben szegény síkságokat, a lassú folyású, alacsony partú folyókat, holtágakat.  Hazánkban gyakran fészkel a halastavak nádasaiban. Vonuló madár, a költőhelyeken márciusban jelenik meg. A hazai állomány nagy része szeptemberben repül dél felé, de újabban mind nagyobb számban át is telel. Az elvonulók a telet a Földközi-tenger medencéjében töltik, gyakran látni őket a tengerparti lagúnákban.

Szaporodása

A fehér kócsag hazai telepei néha csak 3-5, máskor több tucat vagy akár 80-100 párból (például Kis Balaton, Tiszafüred) állnak. A nagy, hozzáférhetetlen nádas mocsarakban, folyóárterekben, halastavi nádasokban, gyakran a szürke és vörös gémekkel, kis kócsaggal, batlával, kanalasgémmel vagy a pelikánokkal közösen fészkel. Néha egy-egy pár magányosan is költ. Fészeki Európában szinte kizárólag az előző évi, avasodó nádasban, a Föld más részein magas fákon is épülnek.  A telepen a fészkek néha 10 méternyire vannak egymástól, máskor olyan közel, hogy érintik egymást, és később, amikor a fiókák laposra tapossák őket, egységes aljzattá mosódnak össze.

Fészkeiket nádszálakból tölcsér alakban építik, csészéjét finomabb anyagokkal bélelik. Többnyire a hím hordja a fészekanyagot, a tojó épít. A fészekalja 3-4, ritkán 5, világoskék, kb. 60 mm hosszú tojásból áll. A kotlás az első tojás lerakása után kezdődik, hím és tojó váltják egymást, a fiókák 25-26 nap alatt kelnek ki. A telepen félig kifejlett fiókák mellett még tojásokat is találhatunk. A kotlás hazánkban március második felében, áprilisban kezdődik, a trópusokon az esős évszak beköszöntével. A fiatalok 5-6 hetes korukban kezdenek repülni. Az öreg madarak a költési időszak végén vedlenek, elhullatják dísztollaikat is.

Tápláléka

A fehér kócsag tápláléka halak, vízirovarok, pockok, egerek, cickányok, sáskák, madárfiókák. A nagy kócsag előszeretettel vadászik a tavak és lagúnák sekély vizében, elöntött rizsföldeken, de nedves, tocsogós réteken, kanálisokban is. A fiókáknak néha 5 kilométerrel hordják a táplálékot. Ahol sok szárazföldi zsákmányállatot találnak, megvannak víz nélkül is. Különösen ősszel láthatóak gyakran tarlókon, legelőkön. Megfigyelték, amint egy fehér kócsag alacsonyan repülve a víz felett, eredményesen vágott halakra a levegőből. Néha az is előfordul, hogy a madár akkora halat zsákmányol, amit már nem képes lenyelni.

Képek

[nggallery id = 16]

Videó a nagy vagy fehér kócsagról

Hang a fehér kócsagról