Jegyei
A kis kócsag (Egretta garzetta) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár.
A kisebb fehér gémfélék képviselője.
Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben. Hangja a rövid, éles rikácsolás.
Élőhelye
Élőhelyét édesvizű mocsarak, partmenti lagúnák, árterek képezik. A kis kócsagok magyarországi állománya növekvő, 600-1000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Felső-Tisza vidékén gyakori, de némileg gyérebb állománnyal az egész Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kis-Balatonnál is találkozhatunk.
Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország középső és nyugati régióiban ritkának mondható.
Hosszú távon vonuló madár, a telet Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Hazánkban márciustól szeptemberig figyelhetjük meg.
Szaporodása
A kis kócsag a gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, többnyire folyó menti ligeterdőkben, mocsári facsoportok közelében. Kevés anyagból álló fészkét főként ágakból építi bokrokon, fákon. A párzásra májusban kerül sor.
A kis kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-6 tojást rak, melyeken 21-27 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 40-45 nap után hagyják el.
Tápláléka
Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, fogyaszt – olykor a gémfélék kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával él, máskor viszont felkavarja az iszapot és fut a préda után a sekély vízben.
Képek
Videó a kis kócsagról:
Hang a kis kócsagról: