Vízityúk

Jegyei

A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjéhez, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjához tartozó faj. A vízityúk testhossza 35 cm, szárnyfesztávolsága 50-55 cm és testtömege 145-490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farka alul fehér színű. A hím és a tojó hasonló kinézetű. Hosszúra nyúlt lábujjai segítségével az ingoványos talajon könnyedén közlekedik. A vízityúk járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz.6 hónapos korukban élénkpiros színű lesz a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek. Akár 15 évig is élhet, de átlagban csak 3 évig él.

Élőhelye

A vízityúk Egész Európában előfordul, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Megtalálható Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában is. Hazánkban áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis példányban itt is telel.

Szaporodása

A vízityúk ivarérettséget egyéves korában éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időszakban 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. A fészket a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezik el a madarak. A fészek vázát nádból és más vízinövényből készítik, belsejét puha növényekkel bélelik, és mindkét madár részt vesz a fészeképítésben. Egy fészekaljban kb. 10 tojás van. A tojások vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öreg madarak nagyjából három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. A fiókák kirepülése 6-7 hetes korban következik be.

Tápláléka

A vízityúk tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kis termetű gerinctelenek.

Képek

[nggallery id = 65]
Videó a vízityúkról:

Hang a vízityúkról:

 

 

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!