Fenyőrigó

Általános jellemzése

A fenyőrigó (Turdus pilaris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjához tartozó faj. Európa és Ázsia északi részén fészkel erdőkben, bokros területeken. Akárcsak a legtöbb költöző madárfaj, a fenyőrigó is délebbre költözik a tél beköszönte előtt. A Brit-szigeteken igen ritkán költ, ám telelőterületnek nagy számban használja a szigeteket, Dél-Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet. Mindenevő, a puhatestűek, rovarok és földigiliszták széles skáláját fogyasztja nyaranta, míg télen bogyókkal, gabonával és magvakkal táplálkozik.

A fenyőrigó gyakran kisebb kolóniákban költ, feltehetően a ragadozók elleni védekezésképpen. Fészkeiket fák, bokrok villás ágaira helyezik el, melyekbe öt-hat tojást tojnak. A kikelt fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz és két hét után repülnek ki a fészekből. Fészkelőterületeinek délebben fekvő részein évente két fészekaljat is felnevel, míg északabbra csak évi egy fészekaljat képes felnevelni. Vándorlás közben és telelőterületein nagy csapatokba verődik, gyakran szőlőrigók társaságában.

A fenyőrigó mintegy 25 centiméteres testhosszal rendelkezik, szürke koronája, nyaka és farktollai vannak, sötét szárnyai és farktollai, valamint fehéres árnyalatú szárnyainak alsó része. Mellkasa és szárnyai erősen pettyezettek. Mellkasán tollazat elmosódottan vöröses árnyalatú, míg testének alsó részei másutt fehérek. A hím és a tojó hasonló tollazattal rendelkezik, ám a nőstények némileg barnásabb árnyalatúak. A hímeknek egyszerű csevegő dala van és e madaraknak számos torokhangjuk van repüléskor és számos vészjelzést hallathatnak.

Jegyei

A fenyőrigó könnyedén beazonosítható palaszürke fejéről, tarkójáról és nyakáról, sötétbarna hátáról, feketés farktollairól, valamint erősen pettyezett mellkasáról.Repüléskor szárnyainak fehéres alsó részei és hónalji részei teszik felismerhetővé. Éles, “tsak tsak” hívása repülés közben szintén egyik jellegzetes ismertetőjegye. A hím egyedek homloka és koronája kékesszürke és minden tollban fut egy barnásfekete középső sáv. Homloka és szemkörnyéki régiói feketék és halvány színezetűek, szemük fölött halvány sávok húzódnak. Fülük fedőtollai, tarkójuk, nyakuk hátsó részei és faruk palaszürke tollazattal borított, gyakran fehér sávval elválasztva a többi más színezetű tollazattal borított részektől. lapockájuk és palástjuk sötét gesztenyebarna árnyalatú, középen futó sötét sávokkal és halvány tollhegyekkel. Tizennégy farktollának mindegyike hegyes, míg a szélső kettő farktollaik mindkét oldalon valamivel rövidebbek, mely lekerekített formát kölcsönöz farkának. Farktollai barnásfeketék, összetéveszthetetlen sötétebb sávokkal tarkítva, mely csak bizonyos szögből és megvilágítás mellett látszik jól. Hossza 25-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 39-42 centiméter, súlya 80-120 gramm. Háta gesztenyebarna, hasa fehér, feje hamuszürke, farka fekete, melle és oldalai rozsdasárgák, hegyes, háromszög alakú sötétbarna foltokkal tarkázva. Csőre sárga, lábai sötétbarnák.

A nőstények hasonló megjelenésűek, mint a hímek, ugyanakkor palástjuk némileg barnásabb és a koronájuk keskenyebb fekete központi sávokat tartalmaz. Torkuk és begyük tollazata halványabb és kevesebb, kisebb pettyeket tartalmaz. Csőrük a hímek téli csőrszínéhez hasonló. A fiatal egyedek halványabb tollazatúak és kevésbé markánsan jelenik meg csíkozásuk és pettyeik is jelentéktelenebbek. A fiataloknak első vedlésük után alakul ki felnőttkori tollazatuk.

Elterjedése

Észak-Európában és Észak-Ázsiában, kelet felé a Léna-folyó vonaláig fészkel. Délnyugat felé terjeszkedő faj.

Magashegységekben egészen a fahatárig fészkel. Magyarországon az utóbbi évek kisalföldi és észak-alföldi fészkelései összefüggésbe hozhatók terjeszkedésével, míg korábban (Molnaszecsőd, 1901; Hanság, 1932) a nagyobb inváziókból visszamaradt példányok költhettek.

Fészkelőhelye

Sík és hegyvidéken egyaránt költ. Kerüli a zárt erdőket. Kedveli a folyók ártereit, a fás, bokros, ligetes részeket. Északon falvak kertjeiben, parkokban, az ember közvetlen közelében él, és rendkívül bizalmasan viselkedik. Gyakran telepesen költ. Hazánkban, az eddig ismert néhány fészkelés alapján úgy tűnik, hogy előszeretettel telepszik meg nedves réteken, legelőket tarkító facsoportokon, kisebb laza telepeket alkotva.

Szaporodása

Április végére rakja le tojásait, és június elejére már kirepülnek a fiókák. A fehértói (Hanság, 1975) fészkeléskor még július 7-én 4-5 napos, valószínűleg másodköltésből származó fiókák voltak az egyik fészekben

Fészkét vastagabb elágazásokra, a törzs közvetlen közelében vagy egy kihajló ágra építi. A hazai fészkelési magasság, az eddig előkerült fészkek alapján, 3 m-től 18 m-ig terjed. A fészek átmérője mintegy 15, mélysége pedig 10 cm, a fekete rigóéhoz hasonló, építéshez csak száraz fűszálakat, gyökérdarabkákat használ, amelyeket főleg a fészek peremén, kevés sárral kever.

Tojásainak száma 5-6. A szülők 13-14 napig kotlanak, a fiókák a kelés után két héttel hagyják el a fészket, még néhány napig a közeli fák ágain ülnek, ahol az öregek etetik őket, majd elkóborolnak. A költés idején is gyakran hallatják jellegzetes „sak-sak” hangjukat, néha még a fészken kotló madár is megszólal. Ha a zavarás tartós, „recsegve” idegesen egyik ágról a másikra repked a fészek körül.

Táplálkozása

Fiókanevelés idején táp-lálékának nagy része földigiliszta. Alkalmilag repülő rovarokat is elkap. Fehértón (Hanság, 1975.) végzett megfigyelések szerint, a szülők felváltva kb. 5 percenként etették egyhetes fiókáikat. A táplálékot 500 m sugarú körből, a közeli vizenyős rétről hordták.

Ősszel és tavasszal néha nagy csapatokban lepi el a réteket, legelőket rovarok, giliszták, csigák után kutatva. Ősszel kedvelt csemegéje a galagonya, a berkenye és a boróka termése. Télen az ágakon maradt gyümölcsöt is elfogyasztja.

Vonulása

Nagy tömegben – októberben – érkezik hozzánk az északi költőhelyekről. Enyhébb teleken jelentős részben áttelel. Gyűrűzési adatok bizonyítják, hogy sokszor heteket tölt egy területen, majd ha a tél zordabbra fordul, a Földközi-tenger partvidékére húzódik. Magyarországról április elején vonul el.

Képek


Videó a fenyőrigóról:

Hang a fenyőrigóról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close