Nagy goda

Jegyei

A nagy goda (Limosa limosa) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Élőhelye

A nagy goda Európában és Ázsiában a 45. és a 60. északi szélességi fok közötti sávban fészkel. Izlandon a sarkkörig nyomul.
Hazánkban nagyobb számban, főként a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén, kisebb számban a Dunántúl egyes részein költ. A nagyobb kiterjedésű szikes legelők, vizenyős rétek, reliktum jellegű láprétek lakója. Kisebb számban ártéri réteken, kaszálókon is fészkel. Költő állománya a mindenkori vízviszonyoktól függően igen változó nagyságú lehet. Megtelepedéséhez feltét-lenül szükséges a nyár közepéig tartó 5-10 cm-es vízborítás és a középmagas növényzet, melyből a fészkén ülő madár nyújtott nyakkal még kilát.

Szaporodása

A nagy goda fészekalja április végére, május elejére teljes. A május közepén található friss fészekaljak jobbára pótköltések. Június végén hagyják el a költőhely területét.Április elején már megkezdik a párokra szakadást, nászrepülést. Ekkor gyakran láthatunk a rétek felett kettesével-hármasával kergetőző madarakat. A hímek testüket jobbra-balra billegetve, jellegzetes hangot hallatva repülik körbe leendő költőhelyüket.
A fészek alapjául a környezetből valamelyest kiemelkedő zsombékot, fűcsomót választ. (Egy Duna-Tisza közi területen fészkei között 12 m volt a legkisebb távolság. A társ-fészkelő fajok – bíbic, piroslábú cankó, gulipán – közül a bíbic fészke volt a legközelebb, 8 m-re.) Egyszerű fészket épít a környezetben fellelhető növényi részekből. Vizenyősebb helyen a fészke általában tömöttebb. Bélelőanyagot nem rak bele. Tojásainak száma 3-5, általában 4. Mind-két szülő kotlik. A kelés idején általában a tojó van a fészeknél, a hím 20-25 m körzetben tartózkodik. A tojáshéjakat a tojó csőrében messzire elviszi a fészektől. A fiókák nem kelnek mindig egyszerre, az első és az utolsó kikelése között 20-21 óra is eltelhet. Kikelés után 1,5-2 óra alatt száradnak fel, ezután a család elhagyja a fészek környékét. A fiatalok röpképességüket egy hónap múlva érik el.

Tápláléka

Költési idő végéig táplálékát főként a fészek környezetének vizenyős részein szerzi be. Tiszántúli rizsföldeken táplálkozó godák gyomrában tücsök, lótetű, vízipoloskák, árvaszúnyoglárva és szitakötő-maradványok voltak. Keve csigákat (magcsigát, mételycsigát, csíkos csigát és kerekszájú csigát is talált táplálékában. Frissen el-árasztott rizstelepen rizs- és harmatkásamagvakat is fogyaszt. Az átvonuló tömegeknek kiváló táplálkozóhelye a lecsapolt halas-tavak lágy, iszappal borított medre.

Képek

Videó a nagy godáról:

Hang a nagy godáról:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close