Vékonycsőrű víztaposó

Jegyei

A vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Nászruhában fejteteje, pofája, tarkója, mellének oldala és dolmánya ólomszürke színű. A fiókákat egyedül a hím gondozza, ezért a tojó a színesebb, ami a madárvilágban eléggé ritka. Nyakoldalán változó kiterjedésű vöröses színű folt van, amely a tojón élénkebb színű, a hímnél fakóbb, határozatlan szegélyű és okkeres árnyalatú. A torka és a szeme feletti petty fehér színű. Hátoldalán okkerszínű ‘V’ alakú mintázat látható. Téli, nyugalmi tollazatban (ami hazánkban nagyon ritkán látható) színe fakó szürke, szemsávja és tarkója sötétszürke, a hátán jól látható fehér ‘V’ alakú mintázattal. A frissen kirepült fiatalok (Magyarországon ezek láthatók leggyakrabban) a hát és a szárny fedőtollainak széles sárgás szegése van, vöröses szín hiányzik nyakmintázatukból. Átlagos testhossza 18-19 cm, szárnyfesztávolsága 32-41 cm, testtömege 27-48 gramm. Csőre fekete, tűszerűen hegyes, oldalról nem lapított, mint a laposcsőrű víztaposóé. Az utóbbié vaskosabb, nászruhában sárga, téli ruhában és a fiataloknál a csőr tövén sárga szín látható. Mivel sokat úszkál, lábujjain karéjos úszóhártya található.

Élőhelye

A vékonycsőrű víztaposó cirkumpoláris elterjedésű faj, fészkelőterülete Alaszkától Kanada északi részein, Grönlandon, Izlandon át, majd Észak-Skandináviától Kamcsatkáig az eurázsiai kontinens északi peremén húzódik végig. Jellemző élőhelyei a tundra sekély vízborítású részei, kisebb tavacskák mocsaras szegélyei, lávafennsíkok tavai esetleg folyók szigetei. Európai állománya stabil. Telelőterületei Afrika nyugati partvidéke mentén, az Arab-félsziget környéki vizeken, Mikronéziában, a perui és argentin partvidékek mentén találhatóak. A tojó hamar elhagyja a fészkelőterületet. Őszi vonulása a fiókák kirepülése után, július végén kezdődik és augusztus közepe – szeptember eleje között a legintenzívebb. Ilyenkor főként a világos színezetű fiatal példányok mutatkoznak egyesével, vagy néhányad magukkal, amikor vélhetően egy-két fészekaljból származó fiókák vonulnak együtt, legkésőbb október közepéig. Tavasszal ritkább, májusban, június elején figyelhető meg, ekkor kiszínezett madarak, rendszerint tojók bukkannak fel.

Szaporodása

A vékonycsőrű víztaposó a talajra, növényi anyagok takarásában készíti el a fészkét. A költési időszak június közepétől kezdődik. A 4 tojásból álló fészekaljat a hím költi ki 17-18 nap alatt, a tojó nem vesz részt a fiókák gondozásában. Előfordul, hogy a tojó két hímmel is párba áll és mindkettő fészkébe tojást rak. A kikelt fiókák fészekhagyók, 18-20 nap után már repülnek.

Tápláléka

A vékonycsőrű víztaposó rovarlárvákkal, férgekkel, puhatestűekkel planktonrákokkal, rovarokkal és kevés növényi anyaggal táplálkozik. Nevét a partimadarak között szokatlan táplálékkereső viselkedéséről kapta. Szinte kizárólag úszva táplálkozik, a víz felszínéről csipegeti fel az eleséget. Az ember által nem, vagy csak ritkán lakott területeken költ ezért, a vonulás során felbukkanó példányok bizalmasan viselkednek, az ember iránt félelmet nem mutatnak, gyakran 2-3 m távolságból is megfigyelhetőek.

Képek


Videó a vékonycsőrű víztaposoról:

Hang a vékonycsőrű víztaposóról:

Szólj hozzá!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close