Csilpcsalpfüzike

Általános jellemzése

A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába tartozó faj. E madárfaj költöző énekesmadár, mely a teleket Dél- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Testének felső része zöldes-barnás, alsó fele piszkosfehér árnyalatú. Számos alfaját ismerjük, melyek közül néhány már önálló fajba tartozik. Félgömb formájú fészkét a földre, vagy annak közelébe építi a nőstény, aki a fészekalj felnevelésének felelősségének terhét is viseli, míg a hímek ugyan sem a fészekalj felnevelésében, sem a fészek építésében nem vesznek részt, ugyanakkor hevesen védelmezik területüket riválisaikkal szemben és megtámadják a potenciális ragadozókat is.

Mint kis termetű rovarevő madárfajt, főleg emlősök, ezen belül is macskák és menyétfélék, valamint ragadozó madarak támadják, főleg az Accipiter nemzetség tagjai. Nagy elterjedési területe és nagy egyedszáma miatt állománya biztosnak mondható, bár egyes alfajai feltehetően kihaltak.

Nevét az általa kiadott hangok után kapta (csilp-csalp-csilp-csalp).

Jegyei

A csilpcsalpfüzike kis termetű, tömzsi testalkatú madárfaj, melynek testhossza 10-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-21 centiméter.[14] A hímek testsúlya 7-8 gramm, míg a nőstények 6-7 grammot nyomnak. Névadó alfajának tollazata felül barnás, zöldes árnyalatú, alul piszkosfehér, szárnyainál világossárga. Lábai és csőre sötét színű. Tavasszal a névadó alfaj barnás színezettel tarkított zöld palásttal, piszkosfehér alsó testtájékkal bír, amely a szárnyakon sárgás színezetűvé válik. Fejének felső részén fehéres tollazat jellemző. Lábai és csőre sötét színű, valamint rövid fedőtollai vannak. Ahogy a tollazata egyre régebbivé válik az utolsó vedlést követően egyre inkább szürkéssé, halványabbá válnak színei és barnás színezetet kapnak, míg szárnyain a sárga tollazat teljesen el is tűnhet. A költési időszak után, ám még a vándorlás megkezdését megelőzően a felnőtt madarak teljes vedlésen mennek keresztül. Az éppen hogy tollakat növesztett fiatal egyedek palástja barnásabb színezetű, mint a felnőtteké, míg alsó testtájékuk inkább sárgásfehér árnyalatú. Mintegy tíz hét alatt azonban levedlik kezdeti tollazatukat és immáron a felnőttekével megegyező tollazatot növesztenek. Vedlést követően mind a fiatalok, mind pedig az idősebb egyedek tollazata fényesebb és erőteljesebb színezetű.

A csilpcsalpfüzike a nevét jellegzetes csilp-csalp hangzású énekéről kapta, mely tavasszal az elsők között csendül fel a természetben az énekesmadarak között. Amikor nem énekel e madár viszonylag nehéz megkülönböztetni a többi füzikétől, mivel zöldes palástja és fehéres alsó testtájéka a fitiszfüzike tollazatához hasonlít. A szárnytollak ugyanakkor hosszabbak a csilpcsalpfüzikénél, valamint színei, lábának szürkés árnyalata segít a beazonosításban.

Elterjedése

A csilpcsalpfüzike Eurázsiái elterjedésű faj. Skandinávia északi, valamint Spanyolország és Görögország déli területeinek kivételével egész Európában költ.

Hazánkban általánosan elterjedt, a számára alkalmas helyeken mindenütt előfordul.

Fészkelőhelye

A csilpcsalpfüzike ritkás tisztásokkal tarkított, aljnövényzetben gazdag erdőket részesíti előnyben. Kedveli az ártéri erdőket, a víz közelségét, a hegyvidéken is elsősorban a nedves talajú erdőrészekben, patakok közelében telep-szik meg. A zárt bükkösöket és a nagy, összefüggő nádasokat kerüli, bár a bokrosok közé ékelődött kisebb nád-foltokban szívesen fészkel.

Szaporodása

A csilpcsalpfüzike április közepén kezdi építeni fészkét, és a hónap utolsó nap-jaiban rakja le tojásait. Május első felében fészekalja mindig teljes, de előfordulnak korábbi fészkelések is. 

A fiatalok május végén, június elején válnak önállóvá, az öregek ezután másodszor is költenek. Előfordul, hogy az első fészekalj pusztulása esetén a másodköltés elmarad, és csak pótköltésük van.

Tavasszal először a hímek érkeznek meg a költőhelyre, de a fészek helyét a néhány nappal később érkező tojó választja ki, és egyedül ő épít. A hím csak a fán énekelve, ágról ágra ugrálva kíséri párját, amely az aljnövényzet takarásában óvatosan hordja a fészekanyagot.

Gömb alakú fészkének külső részét – a környezettől függően – száraz fa-levelekből, erősebb fűszálakból és egyéb növényi részekből 6-10 nap alatt készíti el, belül tollakkal gondosan bé-leli. A kész fészekbe csak egy szűk nyílás vezet. Az elég nagy, boltozatos fészket mesterien elrejti egy fűcsomó alá, csalán, szederinda vagy más hasonló aljnövényzet közé. A fészek mindig földközelben, rendszerint a talajon vagy néhány centiméterrel a talajszint felett épül. Kivételesen 60 cm magasan is költött.

A csilpcsalpfüzike fészekalja 5-6 (ritkán 4) tojásból áll. A kotlási idő általában 12-14 nap. A tojó a teljes fészekaljon kezdi a kotlást, ezért a fiókák szinte egyszerre kelnek ki. 10-13 napig maradnak a fészekben. A fiókák etetésében mind-két szülő részt vesz.

Néha még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, és a közelben meghúzódva az aljnövényzetben, egy bokor ágán várják az eleséggel érkező szülőket, amelyek néhány napig még tovább etetik őket.

Táplálkozása

A csilpcsalpfüzike a fiókáknak kezdetben apró rovarokat, levéltetveket, szúnyogokat, hernyókat hordanak, később nagyobb puha testű rovarokkal is etetnek, amelyeket a fák és bokrok leveleiről szedegetnek össze. A talajon pókokat is fogdosnak. 

Képek


Videó a csilpcsalpfüzikéről:

Hang a csilpcsalpfüzikéről:

 

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close